Már csak öt tagállam tart fenn munkavállalási korlátokat

A tizenöt régi uniós tagállam közül már csak öt ország Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország és Németország tart fenn korlátozásokat a kelet-európai munkavállalókkal szemben. Közülük ketten azonban már a teljes nyitásra készülnek. 

Belgium a közeljövőben munkaerőpiacának a teljes megnyitására készül. Eredetileg május elsejétől oldották volna fel a korlátozásokat. Néhány szakma esetében már most is alkalmaznak némi könnyítést, néhány hónapon belül, július, vagy szeptember elején pedig a munkaerőpiac teljes megnyitása várható - adta hírül a Külügyminisztérium által működtetett EUvonal uniós portál. Jelenleg a négy évvel ezelőtt Unióba lépett országok, így köztük a magyar állampolgárok számára is főszabályként csak munkavállalási engedély alapján teszik lehetővé a munkavállalást.

A belügyminiszter áprilisban közzétett előterjesztése csak a 2004-ben csatlakozott tagállamok kapcsán javasolja a szabad munkavállalást, míg Románia és Bulgária esetében csak később könnyítenének a jelenlegi helyzeten. A belga tervezet ezen felül, egy olyan lista felállítását is javasolja, amely meghatározná azokat a területeket, szakmákat, amelyekben a jövő év elejétől akár harmadik országok munkavállalóira is szükség lehet.

Július elsején nyithatnak a franciák is

A francia kormány a közelmúltban döntött arról, hogy az uniós elnökség kezdetével, azaz július elsejétől megnyitja a munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai előtt. A tavaly csatlakozott Romániával és Bulgáriával szemben azonban ők is fenntartják egyelőre a korlátozásokat. 2008. elejétől egyébként 61-ről 150-re bővítették azoknak a szakmáknak a listáját, amelyekben francia munkaerő megléte esetén is kiállítják a munkavállalási engedélyt.

Dánia május 1-jétől további könnyítéseket vezetett be. Azokban az ágazatokban, amelyekben a foglalkoztatás kollektív szerződés alapján történik - a többség ilyen - nincs már szükség munkavállalási engedélyre - olvasható az EUvonal információs portálon. A hiányszakmának minősített szakmák esetében pedig már ezt megelőzően is lehetővé tették a munkaerőpiaci vizsgálat nélküli engedélyezési eljárást.

Ausztria januárban már könnyített

Bár Ausztria az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával büszkélkedhet, januártól mégis csak részlegesen oldotta fel a hazánkkal szemben alkalmazott korlátozásokat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos hiányszakmákban könnyített feltételek mellett adják ki a munkavállalási engedélyeket. Az ötven érintett szakma jegyzékét, amelyek között az építőipari és a vendéglátóipari szakképesítések mellett egyebek között mérnöki végzettségek is szerepelnek, az osztrák Munkaügyi Hivatal állította össze.

A németek a végsőkig kitartanak

A német kormány úgy döntött tavasszal, határozott, hogy az új tagállamok munkavállalói számára továbbra sem nyitják meg a német munkaerőpiacot, és a korlátozásokat a végső határidőig, 2011-ig fent kívánják tartani.

Hazánk 2004-es uniós csatlakozását követően a második és ötödik évtől a régi tagállamok már csak akkor alkalmazhatnak a munkaerő szabad áramlását biztosító alapelvtől eltérő rendelkezéseket, ha igazolják, hogy a kelet-európai munkavállalók korlátozásmentes beáramlása munkaerő-piaci zavarokat okozna. Németország 2004-ben úgy döntött, hogy fenntartja az addigi szigorú, munkavállalási engedélyhez kötött szabályozást és fenntartotta a Magyarországgal kötött, kvótát biztosító kétoldalú egyezményeit is. Ezek a szakmai és nyelvi továbbképzést szolgáló, 12 hónapos vendég-munkavállalást és a szezonális munkavállalást teszik lehetővé, továbbá 2005 januárjában újra elindult a házi betegápolás, ill. háztartási kisegítő program, mely 3 éves időszakra szól.

Az EGT országok közül Norvégia továbbra is engedélyhez köti a tizek, köztük a magyarok munkavállalását. Liechtenstein pedig kvótarendszert tart fenn.

Négy-ötszörös átlagkereset

A külföldre vándorlást alapvetően anyagi megfontolások indokolják. A szakmunkások körében - szakmától függően - minimum négyszer-ötször nagyobb átlagkereset érhető el az unióban, mint itthon. A magasabban kvalifikált munkaerő pedig még ennél is jobban járhat. Ne feledkezzünk el ugyanakkor arról a fontos körülményről, hogy külföldön a megélhetési költségek is magasabbak.

Az uniós tagállamok közül a teljesen nyitott munkaerőpiaccal rendelkező Egyesült Királyság és Írország után a közeli Németország és Ausztria a legkedveltebb magyar célpont a munkaügyi hatóság információi szerint. Körülbelül 20-20 ezer magyar dolgozik ebben a két utóbbi országban. A németek kormányközi egyezmény és a két ország munkaügyi szervezete közötti megegyezés keretében engedik munkába állni honfitársainkat. A kormányközi egyezmény 12 hónapra teszi lehetővé maximum kétezer magyar számára a vendégmunkásként történő foglalkoztatást. Az egy éves időtartam ledolgozásával szabaddá válik az érintett számára a németországi munkavállalás. A munkaügyi szerrvezetek közötti együttműködés keretében maximum 4 hónapos szezonális munkavégzésre nyílik lehetőség a mező- és erdőgazdaságban, a fafeldolgozásban, zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban, valamint a vendéglátóiparban.

Az osztrákok ennél egy kicsit óvatosabbak. A magyar vendégmunkások számára a gyakornoki egyezmény keretében éppen a fent hivatkozott 12 hónapos szabály miatt kizárólag 50 hétre engedik a munkavállalást - tudtuk meg a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Sajtóosztályától. A 18 ezres keret azonban szinte egyik évben sincs teljesen kimerítve. A határ mentén emellett körülbelül két és félezer ingázó jelenik meg Ausztria munkaerőpiacán. A szigorításokat fenntartó államok közül Franciaországban, Belgiumban és Dániában igen alacsony a magyar munkavállalók száma. Az érdektelenség elsősorban a nyelvi nehézségekben rejlik.