A magyar nyugdíjrendszert szigorítaná az OECD

Az OECD szakértői úgy látják, hogy a magyarországi államháztartási hiányt mindenképpen 3 százalék alá kell levinni és ezzel párhuzamosan, következetesen meg kell valósítani az elkezdett reformokat - mondta Aart de Geus, az OECD helyettes főtitkára csütörtökön Budapesten azon a tájékoztatón, amelyen a nemzetközi szervezet tanulmányát mutatták be az újságíróknak. Az OECD szerint jövőre akár 3,5 százalékkal is nőhet a magyar gazdaság.     

Erre az évre 1,5-2 százalék körüli gazdasági növekedést várnak Magyarországon az OECD szakértői, jövőre 3-3,5 százalék között lehet a gazdasági bővülés, ez azonban függ a gazdaságpolitika továbbvitelétől, illetve a nemzetközi gazdasági környezet hatásaitól.

A legfontosabb üzenetek egyike az, hogy végig kell vinni következetesen az államháztartási kiigazítást, a fiskális konszolidáció közben az államháztartási deficitet rövid idő belül 3 százalék alá kell mérsékelni. Ennek egyik legnagyobb kihívása az, hogy ezzel párhuzamosan a közkiadásokat le kell faragni. A közfinanszírozásban pedig a kormányzatnak az eddiginél nagyobb fegyelmet kell elérnie. A helyettes főtitkár kiemelte: szükséges, hogy Magyarországon a közszférában további létszámleépítés valósuljon meg.

Amennyiben az ország ragaszkodik a megkezdett reformokhoz, az államháztartási deficit csökkentését következetesen végigviszi, akkor Magyarország nagyobb eséllyel zárkózik fel az unió fejlett régiójához, illetve a többi fejlett országhoz - tette hozzá.

Aart de Geus szerint az államháztartási hiány csökkentése nem dogmatikus elv, ez a magyar lakosság az üzleti vállalkozások helyzetének javítása érdekében történik. Figyelmeztetett: az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében Magyarország "kritikus ponthoz" érkezett, a környező államokban Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában az elmúlt évek gazdasági növekedési rátájának következtében javult az egy főre eső nemzeti jövedelem. Egyúttal kiemelte, az államháztartási hiány csökkentését nem lehet anélkül megvalósítani, hogy ennek érdekében ne kelljen bizonyos áldozatokat meghozni. A csökkentés megvalósítása során szükséges a közszférában további létszámleépítést véghezvinni.

A nyugdíjreform kapcsán a helyettes főtitkár hangsúlyozta, Magyarországon az OECD szakértői szerint az egyik legnagyobb gond az, hogy igen kedvezőek a korai nyugdíjba vonulás lehetőségei, ezeket mérsékelni kell és áltanosságban is szükség lenne a nyugdíjkorhatár felemelésére. A helyettes főtitkár ugyanis emlékeztetett arra, hogy az OECD országai között Magyarországon az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár.

Gondként ítélte meg a foglalkoztatási ráta alacsony szintjét is, s ennek kapcsán megjegyezte: az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatását jelentősen javítani kell a jövőben. Általánosságban a tanulmány szerint szükség van Magyarországon a tanárképzés reformjára, az oktatás minőségének a szakma státuszának javítása érdekében. Az oktatásban a hátrányos helyzetben lévő gyermekek oktatása során el kell kerülni a szegregáció összes lehetőségét, javítani kell az óvodai ellátáson, a gyermekgondozáshoz való jobb hozzáférés segítésével. Egyúttal a szakoktatásban résztvevők számára, illetve valamilyen szakképzettséggel rendelkezők esetében biztosítani kell az általános oktatásba való visszatérés lehetőségét is.

A helyettes főtitkár véleménye szerint a kis- és középvállalati szektor teljesítményének javítása, növelése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy Magyarország felzárkózzék a fejlettebb OECD országokhoz. Ehhez a tanulmány adózási és szabályozási változtatásokat javasol, olyan lépéseket, amelyek az üzleti környezet általános javítását szolgálják, és amelyek ösztönzik a vállalkozások innovációját.