Véget vethet a dízel hódításának a drágulás

Vágólapra másolva!
Nagy gondot okozhat a dízel drágulása a fuvarosoknak, de a személyautógyártóknak is fel kell készülniük a kereslet csökkenésére. Pedig Európában már több dízelüzemű autó fogy, mint benzines, Magyarországon pedig az összeladások csökkenése ellenére növekedett a dízelesek kelendősége. A gázolaj benzinnél magasabb árszintjét egyébként technikailag semmi nem indokolja.
Vágólapra másolva!

A gázolaj folyamatos drágulása igazán nagy gondot a fuvarozóknak fog okozni. A szállítási költségek növekedése alapvetően befolyásolja az inflációt is, vagyis a lakosságnak áttételesen is többletkiadásokat jelent a dízelolaj magas ára.

Az áremelkedést csak annyiban támasztja alá gazdasági racionalitás, hogy mivel a dízeles autók igen elterjedtek az utóbbi években, a nagyobb kereslet miatt magasabb áron is el tudják adni ezt az üzemanyagot - mondta az [origo]-nak Szőke József, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) technikusa. Mivel korábban a gázolaj jóval olcsóbb volt, a dízeles technológia sokkal intenzívebben fejlődött az elmúlt években. Így a menetteljesítmények, az utazási komfort és a környezetvédelem szempontjából is versenyképessé váltak benzines társaikkal, miközben közel harmadával jobb hatásfokkal működnek. A magasabb gázolajárak miatt a trend most megfordulhat - véli Szőke József.

A dízeles technológia költségesebb, ez tehát indokolja az ilyen gépkocsik magasabb árát - mondja a szakértő, aki szerint viszont már nincs sok fejlesztési tartalék ebben a műszaki konstrukcióban. A dízelmotorok elértek egy bizonyos szintet, ami után már igen nagy anyagi ráfordítással is csak kisebb eredményeket lehet elérni, például a fogyasztás csökkentésében - de az autógyárak alaposan meg fontolják, hogy ilyen magas üzemanyagárak mellett mennyit fognak erre költeni.

Katasztrófa a fuvarosoknak

A drágulást nem indokolja üzemanyaghiány sem, inkább a tekintélyesre hízott dízeles autópark ellátási szükséglete áll a háttérben - a KTI-ben például 90 százalékban dízeles járművekkel foglalkoznak. Ráadásul az olajipar mellett az állami költségvetésnek sem jön rosszul, hogy magasabb árak alakultak ki a piacon. Szőke József szerint azonban mindez ahhoz vezethet, hogy a benzines technológia ismét keresettebb lesz. A szakértő szerint az mindenesetre biztos, hogy a haszonjárműveket nem lehet átállítani benzines üzemmódra. A gázolaj drágulása így katasztrofális hatással járhat a fuvarozókra nézve, akik közül sokan tönkremehetnek - mondja a Közlekedéstudományi Intézet munkatársa.

Forrás: MTI
Forrás: MTI

Az európai autóparkban a dízel- és benzinüzemű járművek aránya már közelíti az 50-50 százalékot, de a dízel térnyerése ma már egyértelműen lassul - mondta az [origo]-nak Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke. Emellett itt is beindult a kicsinyítés folyamata, vagyis a gyártók a kisebb méretű, és így csekélyebb fogyasztású motorokra koncentrálnak. A dízelüzemű autók méretüktől függően 300-600 ezer forinttal többe kerülnek a benzines gépkocsiknál, de az évek múltával kevesebbet veszítenek árukból, és nem csak fogyasztásuk, de napi üzemköltségük, szervízigényük is kedvezőbb a benzinesekénél, ráadásul komfortosabbak is - mondja Gablini Gábor. A legnagyobb veszélyt a GÉMOSZ elnöke szerint a gázolaj minősége jelenti a dízelüzemű autókra.

Magyarországon a különféle kategóriákban más és más arányokkal találkozunk. A leginkább árérzékeny kis kategóriában csak 10-20 százalék a dízeles autók aránya, mivel a felárat a vevők itt nemigen vállalják - kivéve a céges autókat.

Ahogy lépegetünk följebb a kategóriákban, egyre nagyobb arányt képviselnek a dízeles autók. A lélektani határ Gablini szerint a 3 millió forintos autóknál van, e fölött már itthon is 30-40 százalékos dízelrészesedés tapasztalható. A 4-6 millió forintos kategóriában az 50 százalékot is meghaladja a gázolajüzemű gépkocsik aránya, míg az úgynevezett "prémium" osztályban az autók 70-80 százalékába dízelt tankolnak.

A gazdaságossági limit alatt

Az európai autógyárak egyesülete (ACEA) szerint a tavaly Európában értékesített személygépkocsik 53 százaléka már dízelüzemű volt. A töltőállomások gázolajforgalma a benzinénél jóval nagyobb mértékben növekszik, Magyarországon tavaly 6 százalékkal, miközben a benzinfogyasztás csupán 1 százalékkal bővült. A szervezet szerint Magyarországon 2011-ig 44 százalékra nő a dízelüzemű személygépkocsik aránya a jelenlegi körülbelül 30 százalékról.

A magyar autóeladások 2004 óta 8-10 százalékkal csökkentek, de közben a dízelekből egyre több fogyott - nyilatkozta Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke. Elterjedésüket itthon nem segíti, hogy míg nyugaton átlagosan 20 ezer kilométer az évente megtett kilométerek aránya, addig Magyarországon 10 ezer kilométer alatt van. A gyártók pedig a 20 ezer kilométeres szinthez igazítják a gazdaságossági limitet, tehát itthon sokszor csak az autó élettartama végére térül meg a drágább dízeles technológia. Az is nehezíti az ügyet, hogy Győző Gábor szerint úgy tűnik, az itteni vásárlókat alig-alig érdeklik az üzemben tartás költségei.