Feketelista a tisztességtelen kereskedelemről

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat elfogadása után nevesítetten is tilos lesz egyebek mellett a gyermeket megcélzó közvetlen rábeszélés, ingyenes ajánlatok látszatának keltése, a gyógyító hatással kapcsolatos valótlanság állítása, vagy megtévesztő látszat keltése a fogyasztó jogairól ("csak Önnek").

A szabályozási szükséglet európai közösségi jogi kötelezettségből ered: a már parlament előtt lévő törvényjavaslat a 2005/29/EK irányelv átültetését szolgálja. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapításához a szabályozás egy háromszintű rendszert hozott létre.

Mindenekelőtt azt kell vizsgálni, hogy az adott magatartás szerepel-e az úgynevezett feketelistában (3. szint). Ha nem, akkor vizsgálni kell, hogy az kimeríti-e a megtévesztés vagy az agresszió kritériumait (2. szint). Ha ebbe sem sorolható be, akkor alkalmazzák azt a paragrafust, amely a legáltalánosabban megtiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot (1. szint).

1. szint: A tisztességtelen eljárás általános tilalma

Az irányelv alapján a törvényjavaslat rögzíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen eljárás tilalmát. Az általános megfogalmazás alkalmas valamennyi élethelyzet lefedésére, így a jogi szabályozás nem marad le a technológiai fejlődés, vagy az új marketingmódszerek mögött.

A tisztességtelenség megállapításához több szempontnak kell együttesen fennállnia: a vállalkozás a szakmai gondosság követelményének megsértésével jár el, és ez alkalmas a fogyasztó magatartásának torzítására. Ilyennek minősül, ha érzékelhető módon rontják a fogyasztó tájékozott döntés meghozatalára való képességét, így az olyan döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna meg.

A megítélés szempontjából az átlagfogyasztó tudatossága az irányadó: aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve a társadalmi, nyelvi és kulturális tényezőket.

2. szint: Megtévesztő vagy agresszív

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat átfogó tilalmán belül önállóan is szabályozzák a leggyakoribb eseteket: a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatot (kritériumait az igazságügyért felelős miniszter teszi közzé).

A kereskedelmi gyakorlat megtévesztő, ha hamis információt tartalmaz, vagy bármilyen módon félrevezet(het)i az átlagfogyasztót, még akkor is, ha az információ tényszerűen helytálló és ezzel arra késztet(heti)i a fogyasztót, hogy olyan döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. A kritériumok objektívek, ezért nincs szükség annak külön bizonyítására, hogy a fogyasztót valóban félrevezették.

Egy kereskedelmi tevékenység akkor agresszív, ha jelentősen korlátozza az átlagfogyasztó választási szabadságát vagy magatartását. Az irányelv kritériumok felsorolásával könnyíti annak meghatározását, hogy egy kereskedelmi gyakorlat alkalmaz-e zaklatást, kényszerítést - beleértve a fizikai erőszakot is - illetve nem megengedett befolyásolást. Nem megengedett befolyásolás "a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása nyomásgyakorlásra".

3. szint: A feketelista

A kirívó a tisztességtelen gyakorlatot egy ún. feketelistában rögzítették. A listán szereplő esetek mindig tisztességtelennek minősülnek, így nincs szükség az esetenkénti értékelésre. A 31 pontból álló lista kizárólag uniós szinten módosítható. Feketelistás gyakorlatnak minősül például:

• Csalogató reklám: termékek adott áron való megvásárlására felhívás, annak elhallgatásával, hogy azokat a kínált áron, ésszerű időtartamon belül és mennyiségben nem fogják tudni sem leszállítani, sem más kereskedőtől beszerezni. (ilyen például, amikor a kereskedő nem rendelkezik a reklám alapján várható igény szerinti készlettel)
• Különleges ajánlat, csak ma! : a fogyasztók azonnali döntéshozatalra kényszerítésének céljából hamisan annak állítása, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig kapható, vagy csak különleges feltételek mellett, és ezáltal megfosztják a tájékozott döntéshez szükséges időtől vagy alkalomtól.
• Szerkesztői reklám: az írott és elektronikus sajtóban szerkesztői tartalom használata a termék eladásának ösztönzésére, amikor a kereskedő fizetett ezért, de ez a fogyasztó számára nem derül ki (például ha egy túrázásról szóló cikkben megemlítik, hogy bizonyos márkájú kempingfelszerelések milyen jól használhatók, és a gyártó fizetett a cikkért, de az olvasókat erről nem tájékozatták).
• Biztonság, mint marketing érv: jelentős tények hamis állítása a fogyasztó, illetve családja személyes biztonsága fenyegetettségének természetére és mértékére vonatkozóan, abban az esetben, ha a fogyasztó nem vásárolja meg a terméket.
• Ismert márka, vagy mégsem? : egy bizonyos gyártó által gyártott termékhez hasonló termék reklámozása úgy, hogy a fogyasztó szándékos megtévesztés révén azt gondolja, hogy a terméket ugyanaz a gyártó gyártotta.
• Piramis rendszerek: piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése, vagy támogatása, amelyben a fogyasztó annak lehetőségével számol, hogy jövedelemre tesz szert, és ez elsősorban más játékosoknak a rendszerbe való belépéséből ered, nem pedig a termékek eladásából, illetve fogyasztásából.
• Az üzlet más helyre költöztetésével vagy felszámolásával kapcsolatban tett valótlan állítások: annak valótlan állítása, hogy a kereskedő felhagy a kereskedéssel, illetve üzlethelyiséget változtat. (például "Utolsó darabok", "Megszüntetjük a forgalmazást" szlogenek használata, pedig a kereskedő egyáltalán nem költözik el, és szó sincs arról, hogy készlete majdnem kimerült volna).
• A gyógyító hatással kapcsolatos valótlan állítások: annak valótlan állítása, hogy a termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak vagy rendellenességeinek gyógyítására.
• "Gratulálunk! Ön nyert": a kereskedelmi gyakorlat során verseny meghirdetése, vagy az eladásösztönzés során nyeremény felajánlása, anélkül, hogy a meghirdetett díjakat valóban kiosztanák.
• Ingyenes ajánlatok látszatának keltése: a termék ingyenes, díjtalan, térítésmentes vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának elkerülhetetlen költségén felül bármit is fizetnie kell (például egy csomagküldő cég katalógusában megjelenő olyan reklám, amely szerint ingyen ajándékot kap, holott ez csak azokra vonatkozik, akik a katalógusból más terméket is megrendelnek).
• Agresszív házaló eladás: a fogyasztó személyes felkeresése a lakhelyén, figyelmen kívül hagyva annak távozásra és vissza nem térésre felszólító kérését, kivéve azon feltételek esetén és abban a mértékben, amelyet a nemzeti jog a szerződéses kötelezettség végrehajtásának érdekében jogszerűnek ismer el.
• Gyermekeket megcélzó, közvetlen rábeszélés: a reklámban a gyermekek közvetlen felszólítása a reklámozott termékek megvásárlására, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott termékeket.
• Érzelmi nyomás: a fogyasztó kifejezetten arról való tájékoztatása, hogy amennyiben nem vásárolja meg az adott terméket, illetve szolgáltatást, veszélybe sodorja a kereskedő munkáját és megélhetését.