Kincsesbányák nyílnak a magyar ugaron

Vágólapra másolva!
"Magyarország nyersanyagokban és energiahordozókban szegény ország" - mindnyájunknak ezt tanították az iskolában, de előfordulhat, hogy ez a mondat hamarosan kikerül a tankönyvekből. Friss eredmények szerint ugyanis Európa urániumellátói lehetünk, a makói földgázzal pedig akár a Gazprom pozícióit is elbizonytalaníthatjuk egy-egy piacon. Kiderült, hogy van jó is az energiaár-robbanásban.
Vágólapra másolva!

Némileg ugyan csökkentette a Makón kitermelhető földgázra vonatkozó becslését a projekt egyik főszereplője, a kanadai Falcon Oil & Gas Ltd., de az még így is olyan nagyságrendet képvisel, amiből akár nyugat-európai exportra is futhatja majd.

"Lehetséges az export, ha az Exxon, a Mol és a Falcon technológiája működni fog. Az egész EU számára nagyon egészséges ez a dolog" - idézte a Falcon vezérigazgatóját, Marc A. Brunert a Bloomberg. Az EU biztosan kapva kapna az új kínálati forráson, hiszen csupán az elmúlt 5 évben 10 százalékkal nőtt földgázfogyasztása; és bővülő kereslete nyomán akár 2-3 új vezeték is épülhet a közeljövőben Oroszország és Közép-Ázsia felől.

Az RPS Scotia független földtani kutató cég felmérése alapján készült becslés szerint 50 százalékos termelési eséllyel számolva most 43,9 billió köbláb (1243,1 milliárd köbméter) kitermelhető tartalékra lehet számítani (a korábbi becslés 54,9 billió köblábra szólt). Továbbra is kérdéses, hogy ebből mennyi nyerhető ki gazdaságosan, de az emelkedő világpiaci árak egyre inkább nyereségessé teszik a makóihoz hasonló nem hagyományos technológiákat. (A makói projekt az évtizedek alatt felépülő 2000 kúttal hozzávetőleg 24 milliárd dollárba kerülhet.)

Csökkenő függőség

Magyarország földgázfogyasztása évente úgy 15 milliárd köbmétert tesz ki, aminek 80 százaléka külföldről - jellemzően Oroszország irányából - érkezik. Az ország az import nagy részét a Gazpromtól vásárolja, ez tavaly 7,8 milliárd köbméter volt. Jelen állás szerint a 2010-es évek elejétől évente körülbelül 10 milliárd köbméter földgázt is a felszínre hozhatnak Makónál, vagyis elvileg jelentősen csökkenhet a magyar energiafüggőség. A Bloomberg által megkérdezett Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője azt mondta, még nem hallott a makói projektről, ezért nem is kommentálta.

Pedig akár az eddig a Gazprom piacainak számító országokba is juthat a dél-magyarországi gázlelőhelyről származó energiahordozóból. A Falcon feje konkrétan említette az ausztriai és szerbiai kivitel lehetőségét, de arról is beszélt, hogy a makói földgázvagyon elvileg majdnem három évig fedezhetné Németország teljes földgázszükségletét is.

A makói éves tervezett 10 milliárd köbméteres termelés nagyságrendjét tekintve is versenyképes lehet az orosz cég által szorgalmazott, évente 30 milliárd köbméter földgázt továbbítani tudó Déli áramlat gázvezetékkel. A helyzet azért is érdekes, mert miközben a Nabucco és a Déli áramlat párhuzamos gazdaságosságáról megoszlanak a vélemények, Magyarország mindkét projektben részt vállal.

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

A makói gáz akkor is busás hasznot hozna az országnak, ha nagy része exportra menne, és "csupán" a kibányászott gáz után az államnak fizetett bányajáradék maradna itthon. A kitermelt szénhidrogén értékének 12 százalékára rúgó tétel ugyanis évente több tízmilliárd forint bevételt hozhatna a büdzsének. Hogy pontosan mennyit, ezt egyelőre nehéz megmondani, mivel a földgáz világpiaci ára csak az első negyedévben 22 százalékkal nőtt.

Kecsegtető uránbánya

Jó évtizedes szünet után indulhat újra a mecseki uránbányászat - nem is jelentéktelen nagyságrendben. Bátorítónak nevezte ugyanis a Mecsekben található bátaszéki uránmezőkön fúrt próbakutak eredményeit az ausztrál Wildhorse Energy bányászati társaság első negyedéves jelentésében. A végső eredmények a következő hetekben születhetnek meg; ezek döntik el, hogy érdemes-e a kitermelésbe fogni.

Mindenesetre az ausztrál cég korábban úgy hétmilliárd dollár értékűre becsülte a magyarországi uránkészlet nagyságát, ami alapján akár Európa egyik vezető uránium-exportőreivé is válhatnánk - véli Richard Pearce, az ausztrál cég vezetője. Jó esetben ez 10 milliárd forintos befektetést jelentene Magyarország számára, ráadásul a bányajáradék itt is stabil jövedelmet jelentene az államnak.

Az 1950-es évektől az 1990-es évek közepéig üzemelő bányákat a gazdaságtalan kitermelésre hivatkozva zárták be annak idején. Feltámasztásukat napjainkban pedig a nukleáris energia átértékelése és ennek nyomán az emelkedő urániumárak idézik elő. A hasadóanyagnál hasonló drágulási folyamat figyelhető meg, mint az olaj esetében - ugyanúgy az energiaéhség által hajtva. Az ausztrál cég több helyen is kutat Pécs környékén, de a bátaszéki térségben folytatja a legkiterjedtebb tevékenységet. A kedvező eredmények után 10 ezer méter mélységű fúrásokba kezd 2008 közepén.

Gyengül a Csernobil-effektus

A nukleáris ipar, ha lehet, még a fosszilis energiaiparnál is jobban szeret titkolózni, különösen, ami a költségeket illeti. A bátaszéki projekt áráról nincs információ, de az ehhez hasonló Pécs projekt - amelynek engedélyeztetése szintén a következő időkben várható - a cég szerint 380 és 430 millió USA-dollár közötti összegből jön majd ki. Az ausztrálok szerint Bátaszéken 2009 elején indulhat a kitermelés, és az Európai Unió lenne a felvevőpiac.

Forrás: Wildhorse Energy
Európa működő (fehér), épülő (piros) és tervezett (sárga) nukleáris blokkjai

Az utóbbi időben alaposan átértékelődött a nukleáris energia szerepe, miután egyre világosabbá válik, hogy a megújuló energiaforrásokkal egyelőre nem válthatók fel a fosszilis energiahordozók. Az atomenergiával kapcsolatban persze sok a kérdőjel, az egyik legnagyobb, hogy mennyibe is kerül mindenestül egy atomerőmű. Többekben erős a gyanú, hogy a járulékos költségekkel együtt a most bevallottnál jóval drágább is lehet, mindenesetre a világban egyre több atomerőmű építését tervezik újabban. Így bizonyára a magyarországi urániumra is lesz kereslet.