A románoknak bejött az egységes adókulcs

A román pénzügyminiszter szerint országa 16 milliárd eurónyi bevételt nyert az egységes adókulcs bevezetésével: már a reform első évében, 2005-ben 2,4 milliárd eurónak megfelelő többlet maradt az egységes adókulcsnak köszönhetően a dolgozóknál és a vállalkozásoknál, és az összeg évről évre nőtt, tavaly már 4,4 milliárd eurónyit nyertek vele az adózók, az idén pedig 5 milliárd körül lesz az összeg.

A személyi jövedelemadó addig három - 14 százalékos, 28 százalékos és 38 százalékos - kulcsa helyett egységes, 16 százalékos kulcs lépett életbe 2005-ben, és emiatt a költségvetési bevételek aránya nem csökkent, hanem éppen fordítva: az adóbevételek a GDP 30,1 százalékát tették ki ki 2004-ben, tavaly viszont már a 34,4 százalékát, és az idén az arány 35,9 százalékosra várható, mondta Varujan Vosganian csütörtökön sajtóértekezleten Bukarestben.

A bérekre kirótt adókból 2004-ben, a többkulcsos rendszer utolsó évében, 7,1 milliárd lej folyt be, az összeg tavalyra már 14,4 milliárd lejre emelkedett. A társasági nyereségadóból származó költségvetési bevétel ugyanakkor kevesebb mint 6 és fél milliárd lejről tavalyra 11 milliárd lejre nőtt, idén ebből 14,5 milliárd lej várható. Mindebben persze nagy szerepe van az utóbbi évek erős gazdasági növekedésének és a bérek ütemes emelkedésének. Romániában a reálbér 2006-ban 10-12 százalékkal, tavaly évi átlagban több mint 15 százalékkal nőtt, de az év végére 20 százalék tájára gyorsult a növekedés éves összehasonlításban, majd az idei év elején lassult az emelkedés üteme, a felgyorsult infláció miatt.

Vosganian közölte, hogy jövőre változatlanok maradnak az adószázalékok, mert a kormány stabilitást akar az adórendszerben. Emelni sem kell az adókat, mert a bevételek anélkül is látványosan nőnek, magyarázta. A parlamenti ellenzék követeli a 16 százalékos, egységes személyi jövedelemadó és társasági nyereségadó, valamint a 19 százalékos áfa csökkentését.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy az első negyedévben az államháztartás a GDP-hez viszonyítva 0,02 százalékos többletet ért el, a tavalyi első negyedévi, 0,12 százalékos hiány helyett, nem utolsó sorban azért, mert az első negyedév átlagában átlagosan 17,7 százalékkal volt nagyobb nominálisan, mint egy évvel korábban.

Az Európai Bizottság a legutóbbi, áprilisban megjelent tavaszi előrejelzéseiben Romániának a tavalyi 6,0 százalék után idénre 6,2 százalékos, jövőre 5,1 százalékos gazdasági növekedést jósolt, illetve a tavalyi, a brüsszeli bizottság által elismert 2,5 százalék után idénre 2,9 százalékos, jövőre 3,7 százalékos államháztartási hiányt a GDP arányában.

A román pénzügyminiszter az év elején azt ígérte, hogy az ország államháztartási hiányát már az idén a hazai össztermék 2 százalékára szorítják le a tavalyi 2,4 százalékról, a hazai számítási módszer szerint kalkulálva. A román konvergencia-programban hivatalosan 2,7 százalék a cél erre az évre a hazai szabvány szerint számolva.

A tavalyi, román kalkulációjú 2,4 százalékos hiány a GDP 2,9 százalékának felel meg EU-szabvány szerint számolva - a brüsszeli bizottság ennél kisebb, 2,5 százalékos román hiányt ismert el tavalyról -, és 2,9 százalékos lesz idén is és 2009-ben is, majd 2010-ben 2,4 százalékra csökken, rendre EU-szabvány szerint számolva, közölték a román pénzügyminisztériumban tavaly év végén, Románia felülvizsgált konvergenciatervét ismertetve.

A román hiány előrejelzése nehéz, mert bukaresti és a brüsszeli számítási módszerek eltérnek, és évek óta hagyományos, hogy a tervezett infrastrukturális beruházások késnek. Az EU-beli deficitkorlát legföljebb a GDP 3 százaléka.