Jó garanciákat kínál az, ha kikötik, hogy tulajdoni hányadokat csak családi és dolgozói körben lehet értékesíteni. Az ilyen műveletek gyakran vezetnek a cég feldarabolásához, értékes aktíváinak, illetve technológiájának felárral történő eladásához és a dolgozók elbocsátásához.
Az EU tagállamaiban az 1999-es 10 százalékról legalább 18-ra növekedett azon vállalatok aránya, amelyek munkavállalói társtulajdonosi programot működtetnek. Ebben a vonatkozásban Lengyelország, Bulgária, Dánia és Franciaország jár az élen. A vállalkozások több mint negyedénél pedig nyereségrészesedési érdekeltségi rendszert vezettek be; a ranglistát e tekintetben Franciaország, Finnország, Hollandia, Románia és Németország vezeti.
A látványos növekedés ellenére még mindig szerény hányadot a kutatók azzal magyarázzák, hogy többfelé gyenge a kormányok által kínált ösztönzés és a részvényesi-üzleti részesedési kultúra. A júliusban kezdődő francia uniós elnökség idejére egyébként Christine Lagarde pénzügyminiszter máris kilátásba helyezte egy EU-léptékben egységesített munkavállalói tulajdonlási modell kimunkálását és bemutatását - írja a Világgazdaság.