Kevesebb munkaerőt igényelnek a zöld munkahelyek

Több európai uniós politikus előszeretettel hangoztatja, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra "átalakított" iparágak 2020-ig több millió új állást is teremthetnek a tagállamokban. Szakemberek viszont arra figyelmeztetnek, hogy a környezetszennyező vállalkozások bezárása miatt munkanélkülivé váltók nagy száma aránytalan eloszlású és károsabb hatású lehet, mint a remélt klimatikus előnyök - írja a Napi Gazdaság.

Az Európai Unió (EU) elemző intézeteinek előrejelzései nagy szórást mutatnak a tekintetben, hogy a közösség országaiban 2020-ig hány új álláslehetőséggel lehet számolni a megújuló energiaforrások nagyobb arányú alkalmazásának ösztönzésével járó politika eredményeként. Az Európai Bizottság (EB) tavalyi elemzése szerint például csupán a biomassza-alapú iparágakhoz kapcsolódóan 300 ezer, más megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódóan összesen 650 ezer új állás keletkezik 2020-ig az EU-ban. A brit kormány 2006-os előrejelzése, amely szerint 2050-re világszerte 25 millió ember dolgozik majd a zöldszektorban.

Az uniós körökben befolyásosnak ismert Jeremy Rifkin, az amerikai Wharton Business School tanára szerint a szállítmányozás, az építőipar és az energiaipar területén várhatók komoly környezetvédelmi változások. Elképzeléseivel José Manuel Barroso, az EB elnöke is egyetértett egy januári brüsszeli konferencián, amikor "új állások millióiról" beszélt.

Megfigyelők szerint azonban jobb óvatosan számolgatni. A Royal Dutch Shell közgazdásza, Steven Fries intése szerint az elkerülhetetlen strukturális változásoknak fokozatosan kell végbemenniük, hogy az érintetteknek - például egy fosszilis energiával működő erőmű vagy üzem bezárásakor az elbocsátottaknak és a közvéleménynek - legyen idejük felkészülni az új helyzetre. Ehhez kulcsfontosságú, hogy a volt munkavállalók számára új oktatási programokat indítsanak, ami nemcsak az európai intézmények és kormányok, hanem a munkaadók felelőssége is. Ez utóbbiakra az elmúlt két évtizedben több követendő példa is akadt. Ilyen volt, amikor a dél-koreai hajógyárak óriáskapacitása miatt a piaci versenyben alulmaradtak a németországi és a dániai üzemek, amelyek bezárását részben ellensúlyozta a tengerpartokon fölépített szélenergiafarmok munkaerő-szükséglete - írja a Napi Gazdaság.