Ahol nyitott kapuk várják a dolgozni vágyó magyarokat

Vágólapra másolva!
A hétéves átmeneti időszak utolsó szakaszához közeledve egyre több tagállam számolja fel a 2004-ben csatlakozott országokból érkezőkkel szemben a meglévő munkavállalási korlátozásokat. Néhány kivételtől eltekintve szabad az út minden szorgos, kalandvágyó honfitársunk előtt.
Vágólapra másolva!

Svédország, Írország és az Egyesült Királyság a tíz közép-, kelet-európai ország 2004-es csatlakozásakor teljes mértékben megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan belépőkkel szemben. A régi tagállamok közül Finnország, Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország 2006-ban tette szabaddá a magyarok munkavállalását. Hollandia tavaly, Luxemburg pedig idén januárban nyitott.

Munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a magyarok a fentieken túl Cipruson, Máltán, Csehországban és Lengyelországban, a szomszédos Szlovákiában, illetve Szlovéniában, valamint a balti államokban (Észtország, Lettország, Litvánia), de szabad előttünk az idén csatlakozott Románia és Bulgária munkaerőpiaca is. Az EGT országok közül Izland biztosítja a munkaerőpiacra való korlátozások nélküli bejutást, de bejelentési kötelezettséget ír elő a munkáltató számára.

A hétéves szabály

A közösségi jog egyik alapelve a szabad munkaerő-áramlás. Az unió bővítése során azonban a régi tagállamok a fenti alapelv alkalmazásának az átmeneti felfüggesztését, a korlátozások bizonyos ideig történő fenntartását kérték. A 2004-es csatlakozási szerződésben így, egy három szakaszra bontható, legfeljebb hétéves időtartamot kötöttek ki, amely alatt az új tagállamokból érkezők munkavállalását a régiek még feltételekhez köthetik. Az első két évben minden tagállam a saját belső jogszabályai szerint tette lehetővé az újonnan csatlakozó országokból érkezők foglalkoztatását. 2006. április végig minden érintettnek döntenie kellett a korlátozások fenntartásáról, vagy azok megszüntetéséről, azaz a szabad munkavállalás automatikus biztosításáról. Az utolsó, azaz az ötödik év végétől a hetedik év végéig terjedő szakaszban ellenben már csak akkor lehet korlátozásokat alkalmazni, ha az adott tagállam igazolja, hogy a munkavállalók beáramlása zavart okozna az ország munkaerőpiacán.

Jelenleg már csak Németország, illetve az EGT tagállam Lichtenstein, valamint az unióval szerződő Svájc tart fenn szigorú engedélyezési eljárást. A többi, korlátozásokat fenntartó tagállam ugyanakkor egyre több könnyítést vezetett be.

Az angolok szerint nincs miért félni

Svédország és Írország mellett az Egyesült Királyság volt az ország, amely 2004-ben teljes mértékben megnyitotta munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt. Az EUvonal uniós portál információ szerint egy általuk készített felmérés arra a körülményre mutatott rá, hogy a kelet-európából érkező munkaerő helyi foglalkoztatása meglehetősen időleges.

A kutatás megállapította ugyanis a négy évvel ezelőtti bővítés óta az országba érkezett 1 millió munkavállaló csaknem fele már hazatért szülőhazájába.

Tartózkodási előírások

A magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak be valamennyi EGT tagállamba három hónapot meghaladó tartózkodás esetén is. Ebben az esetben azonban - a vonatkozó uniós irányelv szerint - a tagállamok bejelentési kötelezettséget írhatnak elő. Nem tartózkodási engedélyről van szó, hanem pusztán egy bejelentésről, amelyről az adott állam hatóságai igazolást állítanak ki. A három hónapot meghaladó tartózkodásnál ellenben előfordulhat, hogy be kell mutatni a rendszeres jövedelem meglétét és a teljes körű betegbiztosítást bizonyító okiratokat.

Harmadik országbeli családtagok esetében azonban három hónapon túli tartózkodásához tartózkodási kártyát kell váltani. Nincs szükség bejelentésre, ha a munka szezonális jellegű, vagy ha a munkavállaló rendszeresen - legalább hetente - visszatér az állandó lakóhelye szerinti tagországba (például ingázó, határmenti munkavállalás esetén) - olvasható a Külügyminisztérium által üzemeltetett unós portálon.

A szabad munkavállalás azt is jelenti, hogy a munkavégzéssel összefüggő körülmények és feltételek biztosítása, a munkajogi szabályozás, és a munkabérek tekintetében tilos a másik tagállamból érkező külföldivel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazni. Az egyenlő elbánás elvéből következőik, hogy a szociális jogok egy része, így a betegség, az anyaság, a munkanélküliség vagy a munkahelyi baleset esetén folyósítandó ellátások minden tagállami állampolgárt egyformán megilletnek, sőt e jogok és kötelezettségek érvényesek a letelepedő közösségi munkavállaló családtagjaira is.

Másfél millió szabad álláshely az unióban

A külföldi munkavállalás tényét idehaza nem kell a munkaügyi hatóságnak bejelenteni (az egészségbiztosítót ellenben a jogviszony-ellenőrzés miatt érdemes tájékoztatni erről).A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak éppen ezért csak becslések állnak a rendelkezésére az Unióban dolgozó magyar állampolgárokról. Az elmúlt négy évben 80-90 ezerre tehető eszerint a más tagországban munkát vállalók száma. Ezek egy részét akár több egymást követő évben is, szezonális jelleggel foglalkoztatják, de szép számmal akadnak olyanok is, akik egy-két évig vállalnak külföldön munkát. Mindegyik tagállam vezet saját statisztikát a hozzá érkező vendégmunkásokról, az adatokat ellenben uniós szinten nem gyűjtik össze.

Napi szinten 1,3-1,5 millióra tehető az EURES adatbázisban a bejelentett szabad álláshelyek száma. A nyitott munkaerőpiaccal rendelkező országok közül az Egyesül Királyság és Írország a legkedveltebb a magyarok számára - tudtuk meg a Foglalkoztatási és Szociális Hivataltól. Elsősorban magasan kvalifikált munkaerőt keresnek az Unióban (pl. mérnök, orvos, informatikus). Az alacsonyabb szakképesítéssel rendelkezők közül pedig általában vendéglátóipari dolgozókat, henteseket, sofőröket, kamionosokat, illetve hegesztőket és CNC esztergályosokat várnak.