Újra romlott az eurózóna inflációs adata

Az euróövezetben májusban átlagosan 3,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly májusban, közölték az EU statisztikai hivatalában pénteken előzetes becslésként.

Áprilisban 3,3 százalékos, márciusban 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, a legújabb rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta. A tizenkét havi infláció tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célja fölött.

Eszerint az infláció áprilisi lassulása csak átmeneti jelenség volt, egyszeri fejlemény miatt: egyes tételek, például a társasutazások meredeken olcsóbbodtak a húsvéti ünnepek után, amelyek idén márciusra jutottak.

A múlt héten megjelent, előzetes májusi euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók még meglehetősen semlegesek voltak az EKB kamatpolitikája számára: részben jobbak a vártnál, és folytatódó, habár lassuló gazdasági növekedést jeleztek, jóllehet a lassulás csak a váratlanul erősre sikerült első negyedévhez képest értendő.

Az euróövezetben az első negyedévben 0,7 százalékkal volt nagyobb az összesített GDP, mint a tavalyi utolsó negyedévben, és 2,2 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben, az EU statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint. Németország gazdasági növekedése, éves összehasonlításban, 2,6 százalékra ugrott a tavalyi utolsó negyedévi 1,8 százalékról. Franciaország teljesítménye 2,2 százalékos éves növekedéssel szinten maradt a tavalyi utolsó negyedhez képest.

Az euróövezetben a tavalyi utolsó negyedévben 0,4 százalékos volt a negyedéves, és szintén 2,2 százalékos az éves GDP-növekedés. Erről az oldalról tehát az EKB továbbra sem érzi kamatcsökkentés szükségét, miközben az infláció oldalán a növekvő aggodalom átbillentheti a bank hangulatát a kamatemelés felé.

Az EKB igazgatótanácsának német tagja, Axel Weber maga is azt mondta a napokban, hogy nincs lehetőség kamatcsökkentésre, viszont a banknak "nyitva kell tartania az emelés eshetőségét".

Az Európai Bizottság az április végén megjelent tavaszi előrejelzésében 1,7 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését az euróövezet számára a februárban jósolt 1,8 százalékról. A múlt héten az EU pénzügyi biztosának szóvivője azt mondta, az évi átlagos növekedés 1,7 százaléknál is kevesebb lehet majd, a kőolaj rekordról rekordra emelkedő ára miatt, azonban - tette hozzá - még korai módosítani a hivatalos előrejelzést.

Elemzők most óvatosan úgy vélik: az első negyedévi adatok ugyan váratlanul jók, az éves növekedési ütem szinten maradt a tavalyi utolsó negyedhez képest azáltal, hogy a negyedéven belül ütem gyorsult, de be kell számítani az enyhe telet, amely nem szezonszerűen segítette a beruházási-építőipari tevékenységet, miközben a lakossági fogyasztás az euróövezet átlagában továbbra is renyhe. Ezért, belső fogyasztói támogatás híján, egész évre a legtöbb elemző ezentúl is a növekedés lassulására számít a fő exportpiacok szűkülése, a kőolaj és a nyersanyagok magas ára és az euró erőssége miatt.

A gyenge fogyasztás ellenére az infláció valóban továbbra is gyors. Ennek főleg külső forrásai vannak: az energia- és az élelmiszerárak. Stagflációs veszély körvonalazódik, vagyis az infláció a gazdasági növekedés viszonylagos lassulása közben és ellenére magas. Ez áll az Európai Központi Bank (EKB) dilemmája mögött, ezért van, hogy az EKB tavaly június óta nem változtatott a 4 százalékos alapkamatán, és a növekvő inflációs aggodalmak ellenére várhatóan júniusban sem mozdul.

Következésképp az EKB az infláció klasszikus belső forrásával, a pénzellátás rekord közeli növekedésével sem tud mit kezdeni. Az euróövezeti M3-as pénzellátás összetevői közül a bankközi hitelezés és a lakossági hitelezés a "nem elsőrendű válság" miatt, illetve a lakossági fogyasztás renyheségével összhangban kissé csökken az év eleje óta - bár áprilisban már megint nőtt -, a vállalati hitelezés azonban hónapról hónapra újabb rekord vagy rekord közeli ütemben emelkedik éves összehasonlításban a legutóbbi adatok szerint is.

Az EKB álláspontja szerint ezt azzal kell ellensúlyozni, hogy - amint legutóbb néhány napja a bank elnöke, Jean-Claude Trichet a Brüsszeli Gazdasági Fórumon részletezte - a béremelésnek el kell maradnia mind a termelékenység növekedésétől, mind a fogyasztói árindextől, különben a bank kénytelen lesz a legkeményebb szigort alkalmazni.

Az EKB elnöke pénteken, a spanyol El Economista című lapban megjelent nyilatkozatában újfent megerősítette, hogy a bank "minden lehetségest" meg fog tenni ezentúl is az árstabilitásért és az inflációs várakozások korlátozásáért. Evégett - egy másik újságban, a német Bildben szintén pénteken megjelent nyilatkozatában - ismét azt nevezte az egyik legfontosabbnak, hogy "ne legyenek kiugró bérmegállapodások".