Recept a gyors hiány- és adócsökkentésre

Vágólapra másolva!
Újabb, hazánk gazdasági jövőjét féltő és a magyar gazdaság fejlődését kutató projekt jelent meg, amely a munkaterhek csökkentésében látja a növekedés beindításának kulcsát - hasonlóan a többi szakértői véleményhez. Az Oriens "Kilábalás" címet viselő tanulmánya szerint ma Magyarországon sokaknak egyszerűen nem éri meg dolgozni és vállalkozását bővíteni. Az alkotók együttműködésre hívják a politikusokat.
Vágólapra másolva!

Az egykor a kelet-európai országok között zászlóshajónak tartott Magyarország GDP-je 2020-ra várhatóan mintegy 20 százalékkal fog elmaradni a térségben most hasonló adatokkal rendelkező országokhoz képest, ha nem áll be változás a gazdaságpolitikában. A tanulmány a kifulladni látszó gazdasági modell helyébe újat keres, és ehhez rövid- és középtávú döntéseket javasol - elsősorban az aktívak, a munkát vállalni akarók számára való jövedelem-átcsoportosítással.

A javaslatok megvalósításához nem szükséges különösen nagy szakmai és politikai előkészítés, gyorsan megvalósítható lépéseket tartalmaz. Ezért a javaslat nem szól olyan nagy feladatokról mint például az önkormányzati, vagy az egészségügyi reform. A térségünkben az utóbbi időben versenyképességi előnyöket szerző országok is zömmel egyszerű lépésekkel tudták gazdaságukat dinamizálni.

A tanulmány pozitív foglalkoztatási és GDP-bővítési hatásaival kapcsolatban a szerzők igen óvatosak, hiszen elsősorban egy új struktura kialakítása a célja, amely más, magasabb pályára állíthatja az ország növekedését. Ezt főleg a gazdasági élet szereplőinek ösztönzésével érné el a program. Makrogazdasági szinten úgy lehetne summázni a tervet, hogy több száz milliárd forintot csoportosítana át az aktívakhoz, amivel 3 millió ember számára 20 százalékos nettó bérnövekedést lehetne elérni, munkaadóik számára pedig a munkabér terheinek feleződését.

Hiány- és adócsökkentés egyszerre?

A költségvetési politika az elmúlt 7 évben szisztematikusan egy, a magas kiadási szintet konzerváló stratégiát folytatott, olyan pályára terelve a gazdaságot, ahol a magas adók torzító hatása egyre alacsonyabb növekedést tesz lehetővé. A sikeresen zárkózó európai országok példája azt mutatja, hogy a hosszú távú növekedés előfeltétele a költségvetési deficit és az állami elvonás egyidejű csökkentése.

Az élőmunka terheket az Oriens terve összességében úgy 1000 milliárd forinttal csökkentené. A legnagyobb tehercsökkentésre a munkáltatói járulékok területén kerülne sor, körülbelül 700 milliárd forint értékben. A személyi jövedelem adók megváltoztatásával közel 300, a munkáltatói járulékok csökkentésével pedig 20 milliárd forinttal mérséklődnének az elvonások. A lépések megtétele után jelentősen növekedhetne az egységynyi bruttó jövedelem után kézhez kapható nettó jövedelem.

Mindehhez persze forrásokat is kell biztosítani, hiszen csökkenő bevételek mellett a kiadásokat is mérsékelni kell, az Oriens szerint mintegy 700 milliárd forittal. Ezen kívül a nem munkát terhelő adók (áfa, jövedéki) nem túl nagymértékű emelésével is 300 milliárd forint plusz forrást lehet elérni.

Forrás: Oriens
Forrás: Oriens

Szent tehenek

A költségvetési kiadások csökkentése persze igen érzékeny kérdés a politikának. Ez azonban nem csak a kilábaláshoz szükséges adócsökkentés fedezetéhez szükséges, de segít a rossz (inaktivitást) ösztönzők leépítésében is, vagyis növeli a munkavállalási kedvet. Az Oriens szerint a kiadáscsökkentés az állami alkalmazottakkal kapocsolatos kiadások, a vállalati támogatások, a nyugdíjkiadások és a családtámogatások területén hajtható végre.

A 2009-ben így elérhető mintegy 700 milliárd forintos tétel a következőkből hozható össze: a nyugdíjak differenciált emelésével 90, a családi pótlék feltételhez kötésével 80, a munkaerő-piaci programok átalakításával 80, az állami bérek rögzítésével és járulékcsökkentéssel 310, a vállalatok állami támogatásának csökkentésével pedig 140 milliárd forinttal lehetne mérsékelni a büdzsé kiadásait. Az áthúzódó hatások miatt azonban 2010-ben mindez (plusz a nyugdíjkorhatár emelése) már 1050 milliárd forintos tételt jelent majd.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=s4tDM8KnLZCgargl

Az [origo] megkérdezte az MSZP-t az anyagról, ott azonban még tanulmányozzák az Oriens javaslatait, véleményt későbbre ígértek.

A nyugdíjasokat érintő kérdések - ha lehet - még kényesebbek a döntéshozóknak (nem utolsó sorban azért, mert a szavazók 40 százaléka nyugdíjas). Az ügyhöz azonban már csak azért is érdemes hozzányúlni, mert a jelenlegi nyugdíjak nem differenciálnak kellőképpen a szolgálati idő és a munkavégző képesség függvényében. A korbetöltött öregségi nyugdíjasok és rokkant nyugdíjasok juttatása közötti különbség nem tükrözi, hogy az öregségi nyugdíjasok közel 7 esztendővel többet dolgoznak, adóznak. A korkedvezményes nyugdíjasok ellátásai pedig jelentősen, több tízezer forinttal magasabbak a korbetöltött öregségi nyugdíjaknál. A még aktív korú rokkant nyugdíjasok juttásaiban alig van különbség, pedig jelentősen eltérő munkavégző képességgel bírnak.

Foglalkoztatáshoz, iskolába járáshoz kötött családi pótlék

A javaslat szerint a családi pótlékok területén is van lehetőség beavatkozásra, hiszen GDP-arányosan a magyar állam annyit költ ilyen célra, mint a skandináv államok, miközben a gyermekes nők foglalkoztatottsága a legalacsonyabbak között van. Így lenne értelme a családi pótlék fizetését foglalkoztatáshoz, a gyermek iskolába járásahoz és jövedelemkorláthoz kötni; esetleg egyik felét fix összegként alanyi jogon, másik felét adókedvezményként juttani oda.

A munkát terhelő adók csökkentésének céljai, hogy a vállalkozásoknak érje meg új munkavállalókat felvenni; hogy csökkenjen a jövedelmek elrejtésére ösztönzés; és a hogy a kkv-szektorban versenyképessé válhassanak a legális üzleti modellek. A javaslatok hatására az első évben 17, a másodikban 20 százalékkal csökken az élőmunka terhe, miközben a járulékok száma 10-ről 4-re csökken. A munkáltatóknak a változtatások után 25 százalékkal csökkennének a foglalkoztatással kapcsolatos terhei, és 7-8 százalékkal mérséklődnének a bérköltségek - ami már komolyan megnövelheti a vállalkozások bővítési kedvét.

Forrás: Oriens
Forrás: Oriens

Az egykulcsos adó az Oriens számításai szerint még tovább növelné a legalacsonyabb jövedelműek és az átlagbérből élő, legszélesebb aktív réteg munkaterheit, márpedig a program középpontjában éppen a 70 és 270 ezer forint közötti havi jövedelemmel rendelkezők állnak. A javaslat ehelyett háromkulcsos szja-t tartalmaz, amely annyiban térne el a jelenlegi modelltől, hogy a vonatkozó jövedelemhatárok emelkednének. Emellett megszüntetnék az szja- és járulékmentességet, és megszüntetnék az eva és ekho adózási formákat.

Nem csak gazdaság

A kérdés komplexitása miatt egyéb társadalmi feladatok is felvetülnek, ezek azonban középtávú, nem gyorsan megvalósítható programok. Az Oriens szerint meg kell akadályozni az alacsony képzettségű funkcionális analfabéták újratermelődését, amihez az Oktatási Kerekasztal munkájának figyelembe vételét is javasolják, így akár néhány éven belül pozitív változást érhetnénk el (ahogyan ezt a lengyel példa is bizonyítja). Az ösztönző javaslatok megfelelő hatásfokú érvényesüléséhez szükség van a közegészségügyi helyzet javítására is. A hátrányos helyzetű térségek és csoportok támogatását a jelenleginél fókuszáltabban kell elosztani.

Külön kérdés az idősügy. Az általános tévhittel ellentétben a nyugdíjasok nem számítanak egységesen a társadalom legszegényebb rétegének, sőt, nincs a 3 legszegényebb csoport között. Igaz, a nyugdíjasok között nagy egyenlőtlenségek vannak - ezt a problémát azonban nem az aktív adófizetők terhére kell kezelni, szögezi le az Oriens. A nyugdíjakba történő jóléti transzferek helyett magasabb társadalmi prioritást kell adni az oktatásba történő humán tőke befektetéseknek - szögezi le a tanulmány.

A javaslatok megvalósulása esetén két év alatt a foglalkoztatás az Oriens becslése szerint 2-2,4 százalékkal, 100 ezer fővel bővülhetne, a GDP-növekedés 1,2 százalékkal magasabb lehetne, miközben a költségvetési hiány 0,7-0,8 százalékkal csökkenne, részben a ma még eltitkolt jövedelmek 10 százalékának (körülbelül 100 milliárd forint) "kifehéredésével". Középtávon a szisztematikus bevezetés és a haszon visszaforgatása gyorsuló felzárkózást és a gazdaság kettészakítottságának megszüntetését vonná maga után.

Forrás: Oriens
Forrás: Oriens

A jelen helyzet ellenére van okunk optimistának lenni, mert az ország adottságai lehetővé teszik a felzárkózáshoz szükséges növekedési potenciált - mondta Orbán Krisztián. "A legjobb stratégia az, ha saját országod növekedésére spekulálsz" - idézte zárásul az Oriens ügyvezető partnere a JP Morgennek tulajdonított szólást.