Angol cégek reménye a magyar ppp

A ppp-konstrukcióknak nagy szerepük lehet a régió infrastruktúrájának modernizálásában, de még a 2012-es foci-Eb feltételeinek megteremtésében is. Mindez pedig kapóra jön a nagy nyugati építőipari vállalatoknak a hitelválság miatt erősen visszaesett beruházások okozta mélyrepülésből való kilábaláshoz.

Kelet-Közép-Európa nagyszabású beruházásai jelenthetik a kitörési pontot az Egyesült Államok és Nagy-Britannia lassuló gazdasági növekedéssel küszködő építőipari cégeinek - állapítja meg egy nemrég nyilvánosságra hozott tanulmány.

A PricewaterhouseCoopers pénzügyi tanácsadó cég dolgozata úgy becsüli, az elkövetkező években nem kevesebb, mint 500 milliárd euróra lesz szükség a térség infrastruktúrájának modernizálásához, különös tekintettel a közlekedésre és a vízellátásra.

A Bulgáriától Észtországig a régió összes országában meglévő infrastrukturális hiányosságok kijavításán felül további lehetőségeket kínál a 2012-es, Lengyelországban és Ukrajnában rendezendő labdarúgó Európa-bajnokság. A torna lebonyolításához ugyanis nem csak stadionokat, hanem szállodákat, utakat, repülőtereket és vasútvonalakat is építeni kell.

Most lesz egyre népszerűbb

A tanulmány kiemeli, hogy az uniós források mellett a ppp (public private partnership) jellegű finanszírozástól sokat várhatnak a nagy nyugati cégek, melyek közül néhány már eddig is jelen volt a térségben. Ezt a modellt egyáltalán nem érintette hátrányosan a globális hitelválság, és egyre népszerűbbnek számít az itteni döntéshozók körében.

A ppp a kontinens ezen felében a legutóbbi időkig nem volt túlságosan kedvelt - a legnagyobb szerepet éppen Magyarországon kapta, elsősorban az úthálózat fejlesztésében. Most azonban több mint hatvan nagyobb, aktuális - már futó vagy hamarosan induló - ppp-beruházással lehet számolni.

Ezekre szükség is lesz, ha elfogadjuk a fenti, 500 milliárd eurós becslést, mert 2007 és 2013 között az uniós alapokból csak 180 milliárd euró használható fel infrastruktúrafejlesztésre. Az 500 milliárd több mint egyharmada a meglévő vízellátó rendszerek megújítására, további 22 százaléka hagyományos, 14 százaléka pedig megújuló energiát termelő erőművekre fordítandó. Közlekedésfejlesztésre 80 milliárd eurót kellene költeni a PwC szerint.

Hibrid módszer

A szakértők nagy jövő jósolnak az úgynevezett hibrid konstrukciónak, amely egyesíti a ppp-finanszírozást az EU-források igénybevételével. Kelet-Közép-Európában még nem volt példa efféle befejezett projektre, a régebbi EU-tagállamokban azonban több fontos városi elkerülőút, repülőtér és vasútvonal épült ilyen módon.

Az elemzés azt valószínűsíti, hogy Magyarország a későbbiekben is élen jár majd a ppp-finanszírozás terén, miközben az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból összesen 25,3 milliárd euró áll hazánk rendelkezésére 2013-ig.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium legutóbb ez év elején aktualizált adatai szerint idehaza jelenleg 67 projekt rendelkezik kötelezettségvállalással, ezek közül hét egyedi értéke jelentős, 30 milliárd forint feletti (így az M5, az M6 három szakasza, a tiszalöki és a szombathelyi börtön, valamint a Művészetek Palotája). A maradékot főleg kollégiumok rekonstrukciója, tornatermek, uszodák építése teszi ki.

Mind beruházási érték, mind díjfizetési kötelezettség szempontjából túlsúlyban van az autópálya-építés. A legfrissebb NFGM-jelentés azonban olyan, már bejelentett, de végleges felhatalmazással még nem bíró további projektterveket sorol fel, mint a Fővárosi Ítélőtábla és más bírósági épületek átalakítása és üzemeltetése, az Európai Neutronkutató Központ létesítése, illetve sportlétesítmények kialakítása, egyetemi épületek építése, középiskolai kollégiumok rekonstrukciója.

A korrupciónak is melegágya

Előkészítés alatt van egyebek mellett a repülőtéri vasút (Ferex) és az elektronikus útdíjfizetési rendszer kialakítása, a Puskás Ferenc-stadion újjáépítése, az M43-as út és négy új budapesti vasútállomás megépítése - elindulásuk esetén tehát ezekben is várható akár nagy brit és amerikai cégek részvétele.

A PwC tanulmánya egyébként felhívja rá a vállalatok figyelmét, hogy egy nagy, állami finanszírozású beruházás a világon mindenütt a korrupció melegágya. Ez alól Európa ezen fertálya sem kivétel, dacára az EU szigorú közbeszerzési szabályainak - de a világ fejlődő régiói közül még mindig itt a legbiztonságosabb a befektetés.

Ezzel együtt mindenekelőtt érdemes helyi partnert választani, és nem árt utánanézni - tanácsolják a szerzők -, hogy az adott projekt mögött valóban van-e megfelelő, magas szintű politikai támogatás. Errefelé ugyanis a ppp-t gyakran összekeverik a nemzeti értékek privatizálásával, így a politikusok nem mindig képesek végigvinni az akaratukat.