Napjainkban ráadásul olyan új kihívásokkal kell szembenézniük az eurót használó országoknak, amelyek a gazdasági és monetáris unió (EMU) működési rendszerének kidolgozásakor ismeretlenek voltak. Ezek közé tartozik a globalizáció, a nyugdíjas korúak arányának növekedése, a drámai mértékben megnőtt élelmiszer- és üzemanyagárak és a klímaváltozás hatásainak érezhetővé válása. Mindezek komolyan fékezik az eurózóna gazdasági növekedését és veszélyeztetik az árstabilitást, miközben az Európai Központi Bank a 16 éves csúcsra ugrott infláció miatt nem csökkentheti alapkamatát, azaz nem járulhat hozzá a hároméves mélypontra lassult gazdasági növekedés élénkítéséhez.
További váratlan fejlemény az EB szerint, hogy az eurózóna országai között tartósak maradtak a különbségek a munkaerőköltségeket és az inflációt illetően és az euró bevezetése előtt indult strukturális reformok elvesztették lendületüket - írja a Napi Gazdaság.
A kormányok is gyakran használják bűnbaknak az eurót: a közös európai valutát okolják országuk gyenge gazdasági teljesítményéért, pedig valójában saját gazdaságpolitikájukban kellene keresniük a bajok forrását. A következő évtizedben olyan új globális folyamatokkal kell számolni, amelyek tovább gyengíthetik az eurózónát - figyelmeztet a brüsszeli bizottság.