Szeretik a luxust a magyarok

A magyarok pozitívabban viszonyulnak a luxusmárkákhoz, mint az európai átlag. Nálunk az Internet-használók egyharmada állítja magáról, hogy kisebb-nagyobb rendszerességgel vásárol designer márkát.

A legnagyobb arányt a Diesel, Calvin Klein és Gucci hívei képviselik. Egyebk mellett ezt tárta fel a Nielsen kutatása, amit 48 ország, köztük hazánk internet-használók körében végeztek, múlt év novemberében.

A luxusmárkák vásárlói leggyakrabban Calvin Klein, Ralph Lauren vagy Diesel terméket választanak világszerte. Magyarországon viszont a Diesel, Calvin Klein és Gucci után következik a Giorgio Armani, Chanel, Givenchy és bármilyen helyben gyártott hasonló presztízsű árucikk.

Ezek a márkák parfümtől fehérneműn át a pólóig a "trendi design érzését" adják, viszonylag alacsony áron. Könnyen elérhetők a luxusmárkák első vásárlói számára. Ezzel kapcsolatban Boda Krisztián, a Nielsen piackutató vállalat regionális marketing igazgatója megállapítja: a gyártók luxuscikkeik márkaértékét könnyebben megfizethető termékekben is megjelenítik, hogy felkeltsék a fogyasztók érdeklődését.

Amikor az így megnyert fogyasztóknak több lesz az elkölthető pénzük, meg fogják venni ugyanannak a márkának a drágább termékeit is. Ha a vágyak szempontjából nézzük, akkor Gucci márkát szeretne birtokolni a legtöbb magyar válaszadó. Amennyiben a pénz nem számítana, minden harmadik honfitársunk Gucci márkájú terméket vásárolna.

A magyarok követik a globális trendet, mivel ha nem kellene tekintettel lenni az árakra, világszerte is Guccit választanának legtöbben. A luxusmárkák vásárlásának egyik oka a magas minőség. Rögtön felmerül az ár kérdése is, de a luxusmárkákat túl drágának a magyar megkérdezettek kisebb hányada (44 százaléka) tartja, mint tizennyolc európai ország (67 százalékos) átlaga.

Másik csábító erő a divatos design imázsa, ami tükrözi fogyasztójának az életstílusát. Ugyanakkor azzal az állítással, hogy "a luxusmárka használója számára lehetővé teszi, hogy megmutassa társadalmi státuszát", a magyarok 49 százaléka ért egyet, szemben az 57 százalékos európai átlaggal.