Hiánycikk lesz az olajszakember

A világ legnagyobb nemzeti olajipari társaságai szakemberhiánnyal szembesülnek majd a következő évtized során, amikor is cserélődni fog az iparágban az idősödő munkaerő - derül ki a KPMG nemzetközi felméréséből.

"A felemelkedőben lévő nemzeti olajtársaságokat érintő legfontosabb kérdések" című tanulmányt igazgatói szintű vezetők körében hajtották végre a világ vezető nemzeti olajtermelőinél, amelyek a világ olajtartalékainak 72 százaléka felett rendelkeznek. A társaságok egytől egyig azt állították, hogy a jövőbeni üzletmenet szempontjából a szakképzett munkaerő hiánya jelenti számukra a legnagyobb feladatot. 

Kiss Péter, a KPMG energetikai szektorának közép-kelet-európai vezetője szerint nem meglepő a kutatás eredménye, hiszen az energiaintenzív iparágak (pl. nehézipar) visszaszorulásával, a globalizált piacgazdaság térnyerésével a képzési struktúra jelentős mértékben a humán szakirányok úgy, mint közgazdaságtan, jog, pénzügy, valamint az informatika és a matematika felé tolódott el, kiszolgálva a 90-es évek infokommunikációs hullámát.  

Napjainkban az energetika (kutatás, termelés, ellátás) globális méretű, stratégiai jelentőségű területté nőtte ki magát, a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) fokozottan növekvő energiaéhsége miatt.

Az energiaéhség csillapítása jelentős mértékű infrastrukturális beruházásokat - úgy mint, olajkutak, mélytengeri fúrótornyok, finomítók, erőművek, gáztárolók és szállítóvezetékek stb. - igényel, amelyek hatalmas mérnöki, technikusi, és képzett szakmunkás kapacitást, tudásbázist, létszámot igényelnek világszerte. Kiss Péter szerint az energetikai szektor felfutása tehát magával fogja vonzani a műszaki szakemberképzés újbóli térnyerését. 

Anthony Lobo, az egyesült királysági KPMG egyik partnere, és az egyesült királysági olaj- és gázipari részleg vezetője így nyilatkozott: "A nemzeti olajtársaságok szektora nagyon gyorsan fejlődött, így a világ számos részén most nem áll rendelkezésre a kellő munkaerő. Ez néhány társaság számára most valós kockázatot jelent, amint alvállalkozóikkal együtt igyekeznek megfelelni a keresletnek, illetve megoldani azokat a kérdéseket, amelyeket a nyugdíjkorhatárhoz közeledő munkaerő vet fel."  

A felmérés olyan időszakban készült, amikor a nemzeti olajtársaságok egyre inkább bíznak abban, hogy kevesebb külső támogatással tudják majd megoldani saját olajtermelésüket. A világ néhány legnagyobb olaj- és gázexportőre most állami tulajdonban van, beleértve a szaúdi Aramco-t, a Gazpromot és a Nemzeti Iráni Olajtársaságot is.

Ugyanakkor a jelentés arra a következtetésre jut, hogy a korábbi iparági elbocsátások és az alacsony olajárak idején eszközölt felvételstopok következtében a szektor a diplomások körében nem népszerű - az olajiparra a múlt iparágaként tekintenek.