Könnyebb lesz a kisebb tartozásokhoz hozzájutni

A következő év jelentős változásokat hoz a kintlévőségek behajtásában. Az egymillió forint alatti tartozásokat csak fizetési meghagyás útján vihetik majd bíróságra a cégek. Az ügyintézési határidő ugyanakkor a jelenlegi felére csökken, az elektronikus kérelmeket pedig mindössze három nap alatt fogják elbírálni.

A jelenlegi előírások szerint a 200 ezer forintot meg nem haladó tartozásokat fizetési meghagyás útján kell a bíróságon keresztül behajtani - a gazdasági viszonyokra tekintettel jövő januártól az értékhatárt egymillió forintra emelte a parlament. A fizetési meghagyás alapvető célja ugyanis, hogy az egyszerűbb, kisebb értékű jogi viták lehetőleg peren kívül gyorsan elintéződjenek. Ez nem csak a bíróságokat tehermentesíti, hanem az érintetteknek is kevesebb többletkiadást jelent.

A fizetési meghagyást a jelenlegi szabályozás szerint a bíróságokon beszerezhető formanyomtatványon kell benyújtani, annak konkrét formáját, pontos tartalmát azonban a gyakorlat határozta meg. A jövőben modernizálják a nyomtatványt, mintáját külön rendelet határozza majd meg. A tervek szerint szerepel benne a kamatszámításra vonatkozó tájékoztatás, továbbá egy leválasztható rész áll a követelést el nem ismerő adós rendelkezésére - olvasható a törvénymódosításhoz fűzött, az igazságügyi tárca által készített indokolásban. Az űrlapot az internetről is letölthetővé tennék, így a fizetési meghagyást akár a hitelező maga is könnyedén elkészítheti, kitöltheti majd.

Rövidebb határidő

Jelentős újdonság, hogy az ügyintézési határidő az eddigi 30 napról januártól 15 napra csökken, illetve ha a fél évvel később hatályba lépő előírás szerint elektronikus úton terjesztik majd elő a fizetési meghagyást, a bíróság 3 napon belül köteles lesz elintézni azt.

A mai, körbetartozások által uralt gazdasági helyzetben gyakran előfordul, hogy a fizetési meghagyás kézhezvétele után az adós gyorsan megfizeti a tartozását, és a végrehajtás megakadályozása érdekében ellentmondást terjeszt elő. A nyár elején elfogadott törvénymódosítás egyértelműen rögzíti, hogy a tartozás megfizetésére való hivatkozás nem tekinthető ellentmondásnak, hanem csak a követelés elismerésének. Ennek az az értelme, hogy bár az adós már nem tartozik, a fizetési meghagyás mégis jogerőre emelkedik, azaz a tartozást többé már egyik fél sem vitathatja majd. Végrehajtásnak azonban természetesen már nem lesz helye.

A végrehajtás a jogerő után is megakadályozható

Manapság számtalan példa akad arra is, hogy az adós nem is tud az ellene kibocsátott fizetési meghagyásról, amely egyébként vitatható, vagy akár alaptalan is lehet, mert például a számlát kifizette, csak az esetleges késedelem miatt nem vették figyelembe. A postán megküldött bírósági iratokat ellenben akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha pedig a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át ("nem kereste" postai jelzéssel érkezik vissza a bírósághoz), a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon - ellenkező bizonyításáig - kézbesítettnek tekintendő. Ilyenkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik, nincs akadálya a végrehajtás megindításának.

Az ilyen helyzeteket küszöböli ki az az új szabály, amely a jogerős és végrehajtható fizetési meghagyással szemben is lehetővé teszi a kézbesítéstől számított 15 napon belül az ellentmondást. Óvatosan kell azonban bánni ezzel a lehetőséggel, mert ha utóbb a bíróság előtt kiderül, hogy az adós rosszhiszeműen élt az ellentmondás lehetőségével, a költségek megtérítése mellett pénzbírságra is számítania kell.

Elektronikusan intézhető fizetési meghagyás

Egy év múlva, 2009. július 1-jétől elektronikus úton is lehet majd kérni a fizetési meghagyás kibocsátását. A bíróság az ilyen kérelmeket automatikus feldolgozás keretében, gépi úton, egy országosan kiépített számítógépes rendszer segítségével 3 nap alatt intézi majd el.

Januártól lesz azonban egy köztes megoldás is. A bíróság ugyanis dönthet úgy, hogy a hagyományosan, papír alapon beküldött nyomtatványt gépi adatfeldolgozással bírálja el. A papíron benyújtott kérelmeket természetesen nem kötelező gépi úton feldolgozni, de ha a bíróság ezt a lehetőséget választja, a kérelmet köteles beszkennelni, illetve az adatokat egyéb úton feltölteni. Mivel ez lassabb ügyintézést tesz lehetővé, mint az eleve elektronikus úton érkezett kérelmek feldolgozása, a határidő az ilyen esetekben 15 nap lesz.