Kútba eshet a MÁV Cargo magánosítása

2008.07.01. 7:45

Kérdéses, hogy végigvihető-e jelen formájában a MÁV Cargo privatizációja - derül ki a versenyhivatal és a már megszüntetett vasúti hivatal Miniszterelnöki Hivatalnak írt leveléből. Az Állami Számvevőszék vizsgálata is súlyos problémákat tárt fel, többek között olyan vállalást is, amely akár 25 milliárddal csökkentheti a privatizációs bevételt - írja kedden a Népszabadság.

Egyáltalán nem teljesül, vagy végül legfeljebb hatvanmilliárd forint tiszta bevételt hozhat a költségvetésnek a MÁV Cargo privatizációs szerződése - derül ki a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) egy a MÁV-csoport jövőjét taglaló szakértői anyagából. A dokumentum tanúsága szerint a 102,5 milliárd forintos bevétel teljes vagy részleges elmaradásának lehetőségére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az időközben viharos gyorsasággal felszámolt Magyar Vasúti Hivatal (MVH) vezetői hívták fel a figyelmet, méghozzá egymástól függetlenül lefolytatott vizsgálatok eredményeként - mondta el Antal Dániel, az MVH elnöke a Népszabadságnak.

A Miniszterelnöki Hivataltól nem érkezett válasz a Népszabadsághoz arra, hogy pontosan milyen észrevételeket tartalmazott az MVH és a GVH elnökének levele. Mihálovits András, a versenyhivatal szóvivője annyit árult el: folyamatban van a MÁV Cargo felvásárlásának engedélyezési eljárása és az elbírálás végéig nem adnak tájékoztatást.

Más források arról számoltak be, hoggy a számvevők sok, a MÁV Cargo privatizációja lezárásának kimenetelét kétségessé tevő jogi problémát tártak fel. Így a többi között azt, hogy a MÁV leányvállalata alapításakor megsértette a számviteli törvényt: az átadott tárgyi eszközök apportálása (bevitele az új cégbe) tételes vagyonértékelés nélkül történt.

Más az uniós elszámolási rendszer

A magánosításból származó bevétel is növelheti az államháztartási hiányt.

Az is gondot okozhat, ha megjön a MÁV Cargóért az osztrák-magyar konzorciumtól várt 102,5 milliárd forint. Amennyiben a privatizációs bevételt az állami vasútnál hagyják, akkor ugyanis nő a költségvetési hiány - az EU költségvetés-statisztikai rendszere (ESA) szerint. E bevétel nélkül viszont a MÁV finanszírozása drága lenne a költségvetésnek, mert a vasút büdzséjét állami pénzből kellene pótolni.

Az uniós elszámolású hiány és a magyar szabályok szerint készített kimutatás között az is különbség, hogy utóbbiban nagyobb az állami kiadások köre. Így beletartoznak az állami vállalatok támogatásai is. A büdzsészámok készítésénél azonban elfelejtették, hogy a MÁV Cargo eladása emiatt az uniós kimutatásokban privatizációnak, míg a magyarban egy állami vállalat bevételének minősül. Ráadásul, ha a bevételt az eladó MÁV felhasználja, akkor az a magyar kimutatás szerint nem zavarja a költségvetési számokat, az uniós elszámolásban viszont állami támogatásnak minősül, és ily módon hiánynövelő tétel. (Az uniós rendben az államadósságban látszik meg, hogy nem történt semmi: a privatizációs bevétel csökkenti, míg a magasabb hiány növeli az adósságot).

Ezt a tényezőt az uniós hiányszámításnál, tudomásunk szerint eddig nem vették figyelembe. Jelenleg a pénzügyi tárca a GDP 3,9 százalékát jelentő hiány elérését várja az év végére. A MÁV Cargo bevételi összege a GDP 0,4 százalékát jelenti, vagyis a hiány a nemzeti össztermék 4,3 százalékát teheti majd ki

A GYSEV nem is pályázhatott volna

Az ÁSZ szerint a vevő konzorcium magyar tagja, a GYSEV nem szerezte meg a privatizációs pályázaton való részvételhez szükséges hozzájárulást állami tulajdonosától. Emellett a vételár kifizetéséhez sincs elég pénze. Vállalása teljesítéséhez a magyar költségvetésnek előreláthatólag 15 milliárd forintos tőkeemelést kell végrehajtania, ami önmagában 87,5 milliárd forintra csökkenti a MÁV Cargo eladásából várható tiszta állami bevételt.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK