GfK: csökkent a vásárlási hajlandóság

A GfK Hungária Piackutató Intézet komplex Fogyasztói Bizalom Indexe a Fogyasztói Várakozások Indexével együtt emelkedett a második negyedévben, ugyanakkor a Vásárlási Hajlandóság Index csökkenő tendenciát mutat, és 2002 óta a második legalacsonyabb szinten áll - tájékoztatta a GfK Hungária az MTI-t.

Enyhén - 4,3 ponttal - emelkedett a GfK komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) az előző negyedévhez képest. Az FBI jelenlegi értéke 147,1 pont, ám ezzel még mindig alacsony szinten áll.

A GfK szerint a javuláshoz az ország elkövetkező 12 hónapban és 5 évben várható gazdasági helyzetének kedvezőbb megítélése járult hozzá. Előbbi 15, utóbbi 7 százalékpontot javult az előző negyedévben mért értékekhez képest. A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság csökkent; a háztartások saját pénzügyi-anyagi helyzetének megítélése pedig nem változott jelentős mértékben.

A GfK Hungária Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) az előző negyedévhez képest jelentős - 11,2 pontos - javulást mutat, 162,5 ponton áll, ezzel szemben a Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) csökkent, mindössze 129,9 pont, ami a második legalacsonyabb érték 2002 óta. A VHI értéke 2008 márciusában 133,3 pont volt.

A munkanélküliségre vonatkozó várakozások az előző negyedévhez képest nem változtak: továbbra is a megkérdezettek 51 százaléka számít a munkanélküliség növekedésére.

A GfK szerint az inflációs várakozások nem mutatnak kedvező képet. Az előző negyedévhez, azaz 2008 márciusához képest 6 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik növekvő árakra számítanak: ez a csoport most 93 százalékos arányt képvisel, megközelíti a 2006 júniusi mélypontot, amikoris 95 százalék volt. A megkérdezettek átlagosan 10,8 százalékos inflációval számolnak.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások az előző negyedévhez képest negatív irányba fejlődtek. A válaszadók 59 százaléka vallotta, hogy a következő 1-2 évben az inflációtól elmaradó mértékben fog nőni a jövedelme, 24 százalék szerint az inflációval megegyező, 7 százalék szerint pedig az inflációnál nagyobb mértékben fog emelkedni a fizetése.

A válaszadók fele saját bevallása szerint soha nem venne fel hitelt, az arány csekély növekedést mutat a korábban több időszakon keresztül stagnáló értékhez (53 százalék) képest. A hitelfelvételhez az időpontot nem tartja megfelelőnek a válaszadók 36 százaléka. A megkérdezettek 54 százaléka számít növekvő hitelkamatokra a következő 12 hónapban.

A megkérdezettek továbbra is 23 százaléka nem rendelkezik semmiféle megtakarítással, 49 százalék szerint pedig nem megfelelő az időpont a megtakarítások felhasználására.

A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv csökkent: a márciusban mért 55 százalékkal szemben most 51 százalék gondolja úgy, hogy alkalmas az időpont háztartási eszköz vásárlására. A csökkenő vásárlási kedvet a válaszadók főként a magas árakkal indokolják.