Mediterrán kihívás előtt áll az agrárium

Miközben manapság sok gyümölcs leszedetlenül marad vagy a hipermarketek parkolójában végzi, szakértők azt állítják, éppen ezek a hagyományos és keresett termékek húzhatnák ki a magyar agrárium szekerét a kátyúból. A kereslet itthon és külföldön egyre nő a friss zöldségek, gyümölcsök iránt, de a dísznövénykertészet előtt is komoly perspektíva áll. Plinius, a napfényes Itália fia már 2000 éve is a "gyümölcstermő" jelzővel írt Pannóniáról, de régi dicsőségünket csak fejlesztésekkel állíthatjuk vissza.

A magyar mezőgazdaság számára adott a kitörési recept, mégpedig a hagyományos zöldség- és gyümölcsfajták termesztésének felfuttatásával, de a dísznövény-kertészeti ágazatban is nagy lehetőségeink vannak. Ezek úgynevezett magas hozzáadott értéket képviselő, nagy munkaigényű területek, vagyis nagy eltartóképességgel rendelkeznek. A kereslet megvan, hiszen az EU-országok gond nélkül fel tudnának venni még néhány százezer tonna friss árut, és akkor az oroszokról még nem is beszéltünk, akik most már nem is annyira a konzervet, hanem a friss terméket vennék.

Míg az eddigi tendencia a gépi művelés terjedésének kedvezett, a piacon egyre inkább a kézi szedésű, friss gyümölcsöket és zöldségeket keresik. Több öntözésre és fóliasátorra lesz szükség, és a logisztikai kapacitást is fejleszteni kell, ahogyan a termékszerkezetre is ráfér a frissítés.

A szürkemarhatartás nem lesz húzóágazat

A piaci motivációk határozzák meg, hogy mit termesztenek, tenyésztenek a gazdák - mondta az [origo]-nak Fórián Zoltán agrárelemző. Vagyis nem meglepő, hogy a magyar agráriumban éppen a nagy árnövekedést produkáló, nagy tömegben értékesíthető árutőzsdei termékek - búza, kukorica, repce - viszik a prímet. Fórián szerint a különleges agrártermékek soha nem lesznek meghatározóak a magyar mezőgazdasági termelésben, ahogyan a korábban kitörési pontnak gondolt hagyományos magyar állatok tartása sem.

A kertészeti ágazat Magyarországon évente 300-350 milliárd forint bevételt produkál, persze erősen időjárásfüggően. Ennek fele a zöldség-gyümölcs termesztésből származik, míg negyedét a szőlő, további negyedét pedig a dísz- és gyógynövény alágazat adja. Az agrártermelésen belül a kertészeti ágazat exportja a legnagyobb, ami a teljes árbevételnek a harmadát teszi ki. A termelés tovább bővíthető, ehhez azonban óriási fejlesztésekre lenne szükség. A 2013-ig terjedő uniós költségvetési időszakban az ágazat 50-60 milliárd forint támogatásra számíthat. A terv szerint az idei 2,8 millió tonnás termés öt év alatt 3,6 millió tonnára is nőhet.

Szinte minden megterem

Az adottságaink és körülményeink nagyszerűek, a régióban kimondottan jó pozícióban vagyunk - mondja Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezetője az [origo]-nak. Magyarországon a déli áruféleségeket leszámítva gyakorlatilag minden megterem, a kérdés tehát csak az, hogy mit éri meg termeszteni - mondja a szakértő. A friss áru belföldön és külföldön egyaránt keresleti piaccal rendelkezik, méghozzá olyan, dinamikusan bővülő piaccal, amelyen idén előfordult például, hogy egy orosz piacra szállító kereskedő a rendelt étkezési meggy duplázásával sem tudta kielégíteni az ottani igényeket. A fogyasztók egyre jobban rászoknak a szuper- és hipermarketben való vásárláshoz, és most már itt is növekszik a friss áruk fogyasztása.

Óriási tartalékai vannak az országnak az öntözéses kultúrák fejlesztésében, amit a lehetőségeinkhez képest jelenleg igen kis területen folytatnak a Dél-Alföldön. Ráadásul Magyarország édesvízkészlete, azon belül a termálvíz-ellátottsága világszinten is kiemelkedő, vagyis a fóliasátras növénytermesztés komoly muníciókkal bír. A fejlődéshez arra is szükség lenne, hogy az öntözőrendszerek az országos vízgazdálkodási tervhez kapcsolódóan épüljenek ki - teszi hozzá Mártonffy.

Minőségi előnyben vagyunk

Magyarországtól keletre gyakorlatilag szűz piacról beszélhetünk a magas minőségű kertészeti termelés tekintetében; jó lenne, ha ezeket a magyar agrártermékek hódíthatnák meg - nyilatkozta Hamar Balázs, a Magyar Agrárkamara kertészeti osztályának vezetője az [origo]-nak.

A magyar gazdáknak elsősorban olasz, holland és belga vetélytársakkal kell megküzdeniük a piacon. Ahhoz, hogy részesedésünket - és a nemzetgazdaság hasznát - növelhessük, sokkal nagyobb mértékben kéne hasznosítani a termálvízes öntözés lehetőségeit - mondja ő is.

A termálvíz kiaknázatlansága a szabályozási környezet hiányosságaira vezethető vissza. A hőforrások kitermelését itthon környezetvédelmi okokra hivatkozva adminisztratív módon akadályozhatják meg, ami a mienknél környezettudatosabb országokban, például Hollandiában bizonyosan nem gátolhatná meg egy gazdasági ágazat fejlődését - véli a szakértő.