A Balkán húzza a magyar gazdaságot

Vágólapra másolva!
Románia és Bulgária gazdasági növekedése annyira erős, hogy még a rendkívül gyenge teljesítményt nyújtó magyar gazdaságot is magával ragadja. Rajtuk kívül még a szlovákok, a szerbek és a horvátok járultak hozzá jelentősen az idei magyar külkereskedelmi aktívumhoz.
Vágólapra másolva!

A magyar külkereskedelem egyenlege az év első négy hónapjában 340 millió euró pozitívumot mutatott. Ám, ha Romániával nem kereskedtünk volna, akkor ez a plusz majdnem ugyanekkora mínuszba fordult volna: 320 milliós negatívum lépne fel a szaldóban délkeleti szomszédunk nélkül.

A legfrissebb külkereskedelmi statisztikák szerint a Romániába irányuló magyar export 41 százalékkal, 1,16 milliárd euróra bővült idén az első négy hónapban. Ez a tavalyi 825 millióhoz képest jelentős előrelépés. Az egyenleg 352 millió euróval javult a mi szempontunkból, és immár 660 milliós pozitívumot mutat, miután a román importunk még csökkent is 2008 januárja és áprilisa óta, és a 2007-esnek csak a 97,7 százalékát teszi ki, 505 millió euróval.

A szlovák kereskedelemben szintén komoly a magyar pozitívum: 366 millió euró, ami 96 millióval nagyobb a 2007-es adatnál. Köszönhető ez exportunk 25 százalékos bővülésének, miközben a szlovák import csak 20 százalékkal nőtt.

Bulgária és Szerbia is sokat segített

Bulgária a harmadik legjelentősebb pozitív tényező az EU új tagállamai között számunkra. Kereskedelmi többletünk 72 millió euróval nagyobb, 229 milliós a balkáni országgal szemben. Bulgáriába irányuló exportunk 43,5 százalékkal emelkedett, 264,9 millió euróra, miközben a bolgár importunk csak 35,6 millió eurót tett ki. Ez majdnem nyolcszoros különbséget jelent.

Még ennél is jobban teljesít a magyar külkereskedelem Horvátországgal és Szerbiával szemben: 320, illetve 331 millió eurós a pozitívumunk, Bosznia-Hercegovinával szemben pedig plusz 80 milliós. Bosnyák kivitelünk összesen 66 százalékkal nőtt idén az első négy hónapban, euróban számítva.

Az EU-n kívüli balkáni országok összesen 815 millió euróval javították a magyar külkereskedelmi egyenleget - kivitelünk a térségbe 49 százalékkal nőtt -, a nemrég önállósult Montenegróba például rendkívül alacsony bázisról ugrott meg majdnem ötszörösére(!) az exportunk, és túllépte a 14 millió eurót.

A Balkánra alacsony hozzáadott érték jut

Érdekes, hogy a Balkánra nem a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó feldolgozott termékeket vagy a gépeket, berendezéseket szállítjuk, hanem élelmiszert, italokat, nyersanyagokat és energiahordozókat. Ennek oka Magai Ágnes, az Ecostat kutatója szerint kettős. Egyrészt az élelmiszerek és a nyersanyagok, illetve az energiahordozók ára jelentősen növekedett az elmúlt időszakban.

Másrészt a hallatlanul gyorsan növekvő balkáni gazdaságokban az éves 6-8 százaléákos GDP-bővülés jelentős inflációval - Romániában 9, Bulgáriában 15 százalékos a drágulás - de egyben reálbérek emelkedésével is párosul. Romániában mindemellett óriási a hitelbőség és a külföldön dolgozók hazautalásai is a keresletet erősítik fogyasztási oldalon.

Élelmiszert és nyersanyagot exportálunk térségünkbe

Ez a fogyasztási boom okozhatja, hogy a magyar élelmiszerexport Romániába 72 százalékkal bővült, Szerbia felé 206, Bulgáriába 154 százalékkal emelkedett. Horvátországba 40, Szlovákiába 45 százalékkal többet szállítottunk ki (ez utóbbi természetesen nem balkáni ország).

Nyersanyagexportunk Romániába 202 százalékkal nőtt (gyakorlatilag megháromszorozott euróban számítva), Horvátországba 106, Szerbiába 104, Bulgáriába 73 százalékkal emelkedett. Az energiahordozók exportja 109 százalékkal bővült Szerbiába, 87 százalékkal nőtt Romániába, 39 százalékkal Horvátország felé. Bulgária felé 2 százalékkal nőtt csak ez az alágazat. Szlovákia pedig kevesebb energiahordozót vásárolt tőlünk, a kivitel a tavalyi 75,5 százalékára süllyedt vissza.