Felszólítom önöket, hogy kezeljék ezt az ügyet körültekintően és dolgozzák ki az összes partnerrel a szükséges intézkedéseket, hogy ne legyen fennakadás - idézte a kormányfőt az Interfax hírügynökség. A fennakadások nem köthetők közvetlenül az orosz szállítókhoz - mondta továbbá Putyin.
Elemzők most arra gyanakodnak, hogy az orosz állami Transznyefty vezetéküzemeltető és egyes közvetítő kereskedőcégek vitái lehetnek a háttérben. Ez a legújabb változat: a múlt héten a Transznyefty központjában még azt mondták, a szállítás azért csökkent, mert két orosz olajcég több kőolajat tartott vissza hazai finomításra. - Ennek semmi köze a politikához, ez színtiszta üzleti ügy - mondta a Transznyefty elnökhelyettese, Mihail Barkov hírügynökségeknek múlt hétfőn.
Előzőleg Oroszország hivatalosan biztosította Csehországot afelől, hogy az olajszállítás nem politikai, hanem kizárólag technikai okból csökkent korábban. Az orosz külügyminiszter-helyettes, Szergej Kiszljak a maga részéről így nyilatkozott: - A Csehországgal vagy más, hagyományos partnerekkel folytatott kereskedelem nincs semmilyen kapcsolatban az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek telepítésével.
Politikai nyomásgyakorlásra gondoltak
A cseh sajtó és az elemzők egy ideje azt feszegetik, hogy Oroszország alkalmasint politikai nyomásgyakorlás eszközeként vetette be az olajszállítás csökkentését. Csehország és az Egyesült Államok ugyanis két hete aláírta az - Oroszország által élesen bírált és elutasított - átfogó amerikai rakétaelhárító rakétarendszer radarállomásának csehországi elhelyezéséről szóló keretszerződést. Az EU- és NATO-tag Csehország azonban szintén gyorsan cáfolta azokat a spekulációkat, amelyek szerint politikai okok keresendők az olajszállítás visszaesése mögött.
Cseh sajtójelentések szerint az orosz fél korábban közölte Prágával, hogy a júliusra tervezett 500 ezer tonna helyett mindössze 300 ezer tonna kőolajat exportál Csehországba a Druzsba (Barátság) vezetéken.
A tartalék 95 napra elegendő
Ivan Ottis, az Unipetrol igazgatóságának tagja közleményben tudatta, hogy az állami tartalékokból pótolják a kieső olajat, valamint több nyersanyagot importálnak a Németországot és Csehországot (Ingolstadt-Kralupy-Litvínov) összekötő kőolajvezetéken (IKL) keresztül. Közölte, hogy a termelésben nincsenek fennakadások, nem lesz üzemanyaghiány, és az árak sem fognak emelkedni a történtek miatt.
Az Oroszországból induló Druzsba két ágán keresztül Fehéroroszországba, Lengyelországba, Ukrajnába, Németországba, Szlovákiába, Magyarországra és Csehországba érkezik kőolaj.
A 10,4 milliós lakosú Csehország stratégiai olajtartaléka 95 napra elegendő. A Druzsbán keresztül évente mintegy 5,5 millió tonna kőolajat importál az ország, az IKL-vezetéken keresztül pedig több mint 2 milliót. Csehország 1996 óta kap nyugati irányból kőolajat az IKL-vezetéken.