Az ÁSZ elégedett a Betétbiztosítási Alappal

Az Országos Betétbiztosítási Alap működése a törvényi rendelkezéseknek megfelelt - állapította meg az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési tervével összhangban elvégzett ellenőrzése az alapnál, amely a 2000. és 2007. évekre terjedt ki.

A jelentésről szóló összefoglaló szerint a számvevők fő kifogása az alap tevékenységével kapcsolatban az volt, hogy 2006. január 1-ig a hitelintézeti törvény az OBA számára előírta a hitelintézeti válsághelyzetek megelőzésében és elhárításában történő szerepvállalást is, akkor a válságmegelőzési és tagintézeti ellenőrzési feladatkört azonban törölték az OBA feladatai közül.

A PSZÁF és az OBA között, az OBA ellenőrző funkciójának megszűnése után létrejött együttműködési megállapodás szerint a PSZÁF vállalta a betétbiztosításra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzését, azonban a PSZÁF 2006-tól betétbiztosítással kapcsolatos ellenőrzést nem végez, ami az esetleges jövőbeni kártalanítás kapcsán kockázatot jelent.

A számvevők kifogásolták ezzel összefüggésben azt is, hogy az OBA korábbi válságmegelőző és tagintézeti ellenőrző feladatának megszűnése ellenére a törvény változatlanul tartalmazza, hogy az OBA által végzett ellenőrzés során hivatalos személynek minősül az igazgatótanács tagja és az OBA-val munka- vagy egyéb jogviszonyban álló személy, az OBA SZMSZ pedig előírja éves ellenőrzési terv készítését.

Az ÁSZ ezért azt javasolta, hogy a kormány tekintse át az OBA státuszát, szükség szerint kezdeményezze a szervezet feladat- és hatáskörének - közfeladatot lát-e el vagy sem - egyértelmű megfogalmazását, valamint a hitelintézeti törvény ide vonatkozó bekezdésének törlését, mivel az OBA ellenőrzési feladatköre megszűnt.

Stabil vagyoni helyzet, csökkenő működési költségek

A számvevők általánosságban megállapították, hogy az OBA vagyoni, pénzügyi helyzete stabil, gazdálkodása folyamatosan nyereséges volt, ami lehetővé tette az átlagos díjkulcs folyamatos csökkentését. A bevételeken belül a befektetésekből származó bevételek nőttek, a díjbevételek aránya pedig csökkent. A fedezettségi mutató (az OBA vagyona és a tagintézeteknél lévő biztosított betétállomány hányadosa) értéke a nemzetközileg elfogadott, 1-1,5 százalékos sávban vagy fölötte alakult.

A működési költségek alakulása arányban volt az OBA feladatainak csökkenésével, munkaszervezetének átalakulásával. A feladatok csökkenése, a munkaszervezet átalakítása és az ebből fakadó létszámcsökkentés miatt az OBA 2007. évi működési költsége a 2000. évi érték alá csökkent. Az OBA szervezete átalakult, a létszám 17 főről 2007-re 7 főre csökkent.

Az általános megállapítás mellett az ÁSZ néhány hiányosságra is rámutatott a 2000. és 2007. évek közötti időszak ellenőrzéséről készült jelentésében: az OBA nem rendelkezik olyan elkülönült befektetési szabályzattal, amelyben egyebek mellett a befektetési tevékenység eljárási szabályai, a résztvevők feladatai, hatásköre, az elvárások, határidők, a megbízott szervezetek kiválasztása, teljesítményének értékelése, következmények egységesen szabályozva lennének. A szabályzat elkészítésére a belső ellenőr javaslatot tett, amely nem valósult meg.

Az OBA igazgatótanácsa ügyrendjének előírása szerint az igazgatótanács tagjainak és azok állandó helyetteseinek kinevezésükkor nyilatkozatot kell tenniük valamely hitelintézetnél esetlegesen birtokolt tulajdoni hányadukról. Az igazgatótanács tagjai nyilatkozatainak fele állt rendelkezésre.

A Betétbiztosítási Alap köelezettségei és története

Az összefoglaló ismerteti: az OBA tevékenységét törvényi rendelkezés alapján 1993. június 30-án kezdte meg. Az OBA által nyújtott biztosítás a korábbi állami garancia helyébe lépett és minden olyan névre szóló betétre kiterjed, amelyet 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az OBÁ-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el.

Az OBA törvényben rögzített feladata, hogy a tagintézeteknél elhelyezett és biztosított betétek befagyása (a hitelintézetek fizetésképtelensége) esetén kártalanítást fizessen a betéteseknek. Az OBA által kifizethető kártalanítás összeghatára jelenleg 6 millió forint úgy, hogy a kártérítés mértéke 1 millió forintig száz százalék, az a feletti összegnek pedig 90 százaléka.

2000. és 2007. között a bankrendszerben nem alakultak ki válsághelyzetek. Az 1990-es évek tulajdonosi átrendeződésének eredményeképpen a válságkezelés a hitelintézetek tulajdonosainak feladata lett. 2000 után egy válságkezelési ügy (kártalanítások kifizetése a betéteseknek) volt, ami a Rákóczi Hitelszövetkezetnél kialakult vagyonvesztés miatt vált szükségessé, a kifizetett kártalanítás összege 293 millió forint volt.