Az erős forint betehet a reálgazdaságnak

A jegybankot és az erős forintot korholják a magyar vállalatvezetők - kevés cég menekült meg az utóbbi hónapokban a 8-10 százalékot erősödő hazai deviza negatív következményeitől. Ha ez így folytatódik, tovább esik a termelés, és jelentős elbocsátásokra, a foglalkoztatási helyzet romlására kell felkészülni - mondták a Népszabadságnak.

Az ipari termelés a KSH előzetes adatai szerint 0,3 százalékkal esett vissza júniusban az előző év azonos időszakában mérthez képest - a lapnak nyilatkozó hazai vállalatok vezetői leginkább az erős forintot látták a hibásnak abban, hogy a 2003 óta tartó lendület most megtört. Hiszen amíg még áprilisban a Nemzeti Bank középárfolyamán átlagosan majdnem 254 forinton jegyezték az eurót, addig júliusban 228 forint körüli összeget ért egy euró.

Magasra állította a légkondicionáló hűtési fokozatát az amúgy is náthás gazdaságban a Magyar Nemzeti Bank, amikor a forintkamatok emelésével és a nemzeti valuta árfolyamának mesterséges erősítésével akarta leszorítani az inflációt - állítja Wáberer György. A legnagyobb magyar közúti fuvarozó cég tulajdonosa szerint a túlhűtés jelei az exportra dolgozó vállalkozásoknál máris érzékelhetők: többen megfáztak, és sokan talán már ki sem heverik a jegybank monetáris politikájának következményeit.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője úgy véli az adatok jó ideje borítékolhatóak voltak, ez pedig elsősorban az európai gazdaság lassulásával magyarázható és nem a tartósan erős forint hatásával. Magyarország szempontjából különösen fájó a német ipari termelés gyengélkedése. "Az, hogy a gyenge adatokban a forint erősödésének nagy súlya lenne, igencsak valószínűtlen, miután a megrendelések az ágazatban hoszszú távúak, éves vagy éven túliak, nem egy-két hónapra szólnak. Ráadásul számos cégnél használnak árfolyam-fedezeti ügyleteket kockázataik és veszteségeik csökkentésére" - mondta a Népszabadságnak Barcza.

Hozzátette, hogy a mostani visszaesésben a gép- és az elektronikai ipar súlya volt jelentős - vagyis leginkább a nagyvállalatok kibocsátása csökkent. A szektor - emelte ki - sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben reagál a külső konjunktúra lassulására. Az ágazat cégeinek ugyanis komoly készleteik vannak, a gazdaság lanyhulása miatt ezeket le kell építeniük, így termelésük ilyen időszakban sokkal nagyobb mértékben esik vissza, mint az a növekedési mutatók gyengélkedéséből valószínűsíthető lenne - vélte az elemző.

Főként a kis cégeket sújtja az árfolyamingadozás

Sinkó Ottó, a Videoton Holding vezérigazgatója szerint társasága a határidős ügyletekkel bizonyos ideig tudja megvédeni magát az árfolyam-ingadozásokkal szemben. Ám úgy vélte, hogy a probléma az idő előrehaladtával egyre súlyosabb lesz. A Videoton vezérigazgatója szerint a magyar valuta gyors erősödése leginkább azokat a közepesnél kisebb vállalkozásokat viseli meg, amleyek euróelszámolásban dolgoznak, de - méretüknél, felkészültségüknél fogva - nem voltak képesek az árfolyam-ingadozás kivédésére.

Teljesen védettnek tűnik azonban például az Audi. A társaság pénzügyi elszámolásait euróban végzi. Beszállítóinkkal is euróalapú szerződéseket kötünk. Vannak forintalapú kifizetéseink, mint például a munkabér, de ezek termékeink előállításának költségéből csak csekély százalékot tesznek ki. Ennek ellenére a stabil árfolyam kiszámíthatóbbá tenné a vállalatok pénzügyi kalkulációit - tudatták a lappal.

Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója azt mondta, hogy nem örülnek annak, ha egy nemzeti valuta - ahogy a forint most - túlértékelt. Szerinte sokkal kedvezőbb lenne a helyzet, ha a valós piaci értéket tükrözné az árfolyam. A cég bevételei főleg exportból származnak, hiszen az itthon gyártott termékek több mint kilencven százalékát értékesítik külföldön, ugyanakkor - mivel a hazai értékesítés egy része viszont importból származik - a cég könyveiben mintegy hetven-nyolcvan százalékot tesz ki az exportárbevétel. Tavaly 201,1 milliárd forint volt a cég árbevétele, amiből 142,2 milliárd származott exportból.

Sinkó Ottó - épp a beszállítóknál jellemző euróelszámolás miatt - azt mondja: nem csupán az exportra termelő vállalkozások érintettek a problémában. Ráadásul az iparban egyébként is elterjedt a valutaalapú elszámolás - így nem kevés társaságról lehet szó. Úgy véli, hogy leginkább ezen cégek kibocsátásának visszaesése jelenik meg a júniusi ipari termelői adatokban, amit ő egyértelműen az erősödő forint hatásának tulajdonít. Miután az erősödés júliusban érte el a tetőpontját, várhatóan továbbhanyatló termelésről számolnak be a soron következő statisztikák is.

Katasztrófa a Picknél, fékez a Waberers

"A Pick-csoportra nézve katasztrofális következményei vannak a forint erősödésének. Az árbevétel egyharmada ugyanis az exportpiacokról jön össze, ráadásul ennek nyolcvan százalékát euróban számolják el" - nyilatkozta a Népszabadságnak Kovács László, a társaság vezérigazgatója. A devizapiaci fejlemények így havonta 25-30 millió forintos kiesést okoznak a vállalatnak. A cég szerint a devizapiaci fedezeti ügyletekkel nehéz élni - erre külön kapacitást kellene fenntartani, ami nem egyszerű.

Wáberer György, a nevét viselő vállalat tulajdonosa és vezetője nem csinál titkot belőle, hogy a forint februártól júliusig tartó töretlen erősödése, az üzemanyagok árának előre nem látott drágulása, illetve az európai gazdaság növekedési ütemének lassulása miatt cége az idén várhatóan egymilliárd forintot meghaladó veszteséget könyvel el. Feltéve persze, hogy a kedvezőtlen trendek az év hátralévő hónapjaiban számottevően nem változnak.

A Waberer's szakértői a 2008. évi tervek készítésénél még 253 forintos euróárfolyammal és 300 forintos literenkénti gázolajárral számoltak. Ehhez képest a februárban még 265 forintért váltható euró júliusban már csak 228 forintot ért. Vagyis a forint árfolyama mintegy 15 százalékkal erősödött. A gázolaj literenkénti ára pedig a nyár közepén már 350 forint felé közeledett.

Sinkó Ottó szerint a magas kamat-erős forint párosa a foglalkoztatást csökkenti (két oldalról is sújtja a termelő ágazatot), miközben a jegybanki politikának csekély a fogyasztást visszafogó, inflációt csökkentő hatása. A magas kamat ugyanis nem hat a lakossági fogyasztásra - a devizahitelek terjedése miatt egyáltalán nem mérséklődik a fogyasztási hitelkereslet, a kamatadó miatt viszont a megtakarítási hajlandóság nem nő.

Ráadásul az erősödő forint pozitív visszacsatolást jelent a devizában eladósodottak számára: a csökkenő törlesztő-részletek újabb vásárlásokra ösztönöznek. A vállalati szektorban azonban a magas forintkamatszint gátolja a hitelfelvételt, így a növekedés lehetőségét is. Ha ehhez az eladásokat nehezítő erős forint párosul, az már egyértelműen ellehetetleníti a vállalkozásokat. Mindezen Wáberer szerint csak a jegybank fellépése változtathat. Feltéve, hogy a döntéshozók hajlandók lesznek felülvizsgálni az elmúlt hónapok monetáris politikáját, és vállalkoznak egy új, reális inflációs cél kitűzésére.