A keresetek (a bérköltség terhére kifizetett alapbér, pótlékok, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom összessége) 10-25 százalékkal magasabbak az alapbérnél.
Korántsem csak a végzettség, hanem az életkor is befolyásolja, közülük ki mennyit keres. Úgy tűnik, a friss diplomától számítva 50 éves korig büszkélkedhetnek a legnagyobb fizetéssel a mérnökök, utána apad a havi fix és a jövedelem is.
Vélhetően ennek az az oka, hogy az ötödik X-en túl többségüknek kevesebb a speciális tudása és gyengébb a nyelvismerete, s ez meglátszik a bruttó átlagbérükben. Mindez azért feltűnő, mert az ÁFSZ statisztikája szerint a versenyszférában általában lineárisan nőnek a fizetések az életkor előrehaladtával.
A különbségnek feltehetően az is oka, hogy a műszaki friss diplomásokat évek óta mind nehezebb becserkészni a hazai vállalatoknak, így a kezdőknek magasabb kezdő bért ajánlanak.
A versenyszférában ötszörös fizetést ér a diploma
Ha nemcsak a műszaki diplomásokra koncentrálunk, hanem általában a tavalyi oklevelesek fizetéseit nézzük, azt tapasztaljuk, megéri felsőfokú tanulmányokat folytatni, sőt, az egyetemi diplomát kifejezetten díjazza az álláspiac. A versenyszférában majdnem ötször annyit keres egy egyetemi diplomát szerzett munkaválló, mint a nyolc osztályt végzett. Úgy tűnik azonban, furcsa különbség van a lemorzsolódottak és az általános iskolát végzettek között. Alapbér és keresetek tekintetében is az jár jól, aki még a nyolcadikat sem fejezte be. A főiskolai végzettséghez képest is látványosan jobban járnak az egyetemi diplomát megszerzettek, ez utóbbiak ugyanis több mint 40 százalékkal magasabb alapbérnek, illetve keresetnek örülhetnek havonta.
Évek óta nem csökken itthon a régiók és a nemek közötti fizetéskülönbség. A nők jövedelme 12-20 százalékkal kevesebb. Észak- és Dél-Alföld alkalmazottainak a legsoványabb a pénztárcája, hozzájuk képest a közép-magyarországiak keresete 50 százalékkal magasabb.