Csökken az infláció, mégis szigorú az EKB

 Az eurózóna inflációja év/éves összehasonlításban 3,8 százalékra csökkent augusztusban a júliusi 4,0 százalékról - adta közre előzetes adatát az Eurostat. Ez minden bizonnyal a júliusi csúcsról körülbelül 20 százalékkal visszaesett olajárnak köszönhető, ami folyamatos üzemanyagár-csökkenést eredményezett augusztusban - írja a Napi Gazdaság.

A munkanélküliségi ráta ugyanakkor sem az eurózónában, sem az EU 27 tagországában nem változott júliusban az egy hónappal korábbihoz képest: az előbbi térségben 7,3, a közösség egészében 6,8 százalék maradt. 2007 júliusához képest Spanyolországban három százalékponttal, 11 százalékra ugrott a munkanélküliek aránya, Dániában viszont közel 2 százalékponttal, 2,3 százalékra csökkent a ráta. Az előbbi a legmagasabb, az utóbbi a legalacsonyabb munkanélküliségi szint az EU-ban - olvashatjuk a Napi Gazdaságban.

Rossz hír, hogy augusztusban csökkent az Európai Bizottság Economic Sentiment Indicator (ESI) gazdasági bizalmi indexe, az eurózónában júliushoz képest 0,7 ponttal, 88,8 pontra, míg az unió egészében 1,9 ponttal, 86,9-re. Az EU-t tekintve 1993 decembere óta nem volt ilyen alacsony az ESI értéke. A mutatókat az ipari és építőipari részindexek húzták le, a fogyasztói bizalom mindkét térségben - egyéves folyamatos csökkenés után - nőtt.

A kissé csökkenő inflációról tanúskodó Eurostat-adat megjelenése előtti napon Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank (EKB) végrehajtó tanácsának tagja azt nyilatkozta a Bloomberg-tévében, hogy az áremelkedések üteme még mindig túl magas, a banknak feltétlenül le kell szorítania azt 2 százalékos célértékére. Szerinte nem túl restriktív a bank kamatpolitikája.

Smaghit megelőzően Axel Weber, Lucas Papademosz és Jürgen Stark tanácstagok tettek hasonló nyilatkozatokat. Weber szerint nem fog csökkeni az infláció pusztán azért, mert alacsony a GDP növekedési üteme, Stark a béremelkedésekbe beszivárgott, úgynevezett másodlagos infláció határozott jeleit látja.