Eltűnhetnek az adóalap-csökkentő tételek

Összeállt a kormány adócsomag-javaslata, ami alaposan megtizedelné az adóalap-csökkentő tételek számát. A Napi Gazdaság birtokában lévő, még a kormány jóváhagyására váró dokumentum alapján a vállalkozások nem vehetnék figyelembe például az iparűzési adót, "kiütnék" a munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezményt is, és az offshore-cégeket is elüldöznék.

A gazdasági lap úgy tudja több intézkedés is a szürke zóna felé terelheti a szereplőket, átalakulna például a cafeteria-rendszer, és szakértők szerint a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás kivetése véget vethet az üdülési csekk utóbbi időben tapasztalt "szárnyalásának", de az étkezési utalványoknál is alaposan megnyirbálhatja a lendületet.

Bejött, amitől a cégvezetők leginkább tartottak: azt még lenyelnék, hogy a kormány a különadó eltörlését némi társaságiadókulcs-emeléssel kompenzálja, ám az adóalap-korrekciós tételeknél várható változások biztosan kiverik a biztosítékot. A Napi Gazdaság birtokában lévő, a kormány jóváhagyását még nem bíró adócsomag-javaslatban ugyanis alaposan megtizedelnék az adóalap-csökkentő tételek számát. A vállalkozások a jövőben nem vehetnék figyelembe például az iparűzési adót, ami László Csaba, a KPMG adópartnere szerint egyenesen adóemelésként fogható fel. Kiesnek a körből a nem realizált árfolyam-különbözethez tartozó korrekciós lehetőségek.

Míg a kisebb vállalkozások nem jönnek ki jól az olyan módosításból, amelyik a munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezményt ütné ki. A civil társadalomig gyűrűző hatása lehet annak, hogy az adomány miatti kedvezményt sem lehet majd figyelembe venni az adóalap meghatározásakor - ha a kormány, majd a parlament jóváhagyja a javaslatokat. A kapott jogdíj felét sem lehetne már levonni.

Ezt egykor az offshore-cégek itt tartására iktatták be, amikor a külön nekik fenntartott kedvezményes társasági adókulcs - uniós kötelezettség miatt - megszűnt. Ha ez a módosítás hatályba lép, ezek a társaságok jó eséllyel továbbállnak, ami költségvetési bevételkieséssel jár - állítja László Csaba. Továbbra is le lehet majd vonni az elhatárolt veszteséget, és megmarad a fejlesztési tartalékképzés kedvezménye, valamint a kétéves gyorsított értékcsökkenési leírás. A változások miatt előállhatnának olyan esetek, amikor a vállalkozást kettős adóztatás sújtaná vagy éppenséggel duplán megúszná az adófizetést.

Az előbbire példa a követelések értékvesztése, az utóbbira az értékcsökkenési leírás. Ezek kivédésére átmeneti szabályokat tartalmaz az adócsomag.

Zara László adószakértő ennél is messzebb ment volna. Az adózási kerekasztal munkájában is részt vevő szakember a teljes korrekciós kört megszüntetné. Emlékeztetett arra is, hogy a kerekasztal 20 százalékos társasági adókulcsot javasolt. Véleménye szerint így csak toldozgatás történt - és ezt gondolja a csomag egészéről is. A kormány nem komplexen kezelte szerinte az adórendszert.

A járulékoknál nem mert akkorát lépni, mint amit a kerekasztal javasolt, a jövedelemhez kapcsolódó kedvezményeknél is félmegoldást választott azzal, hogy beléptetné a 30 százalékos korlátot, megtartva az adócsökkentésként érvényesíthető 100 ezer forintos maximális keretet (most összegszerűen határozza meg a törvény egyes kedvezmények korlátait, ez megszűnne jövőre).

A fehérítés érdekében javasolt változásoknál Zara nem látja, hogy történik az ellenőrzés. A házipénztárra már korábban is születtek szigorító intézkedések, ám szerinte azt nem ellenőrzik a hatóságok. Az APEH nyakába mindenesetre újabb szépszámú feladatot zúdítana a kormány, az egyik ilyen szerint általánossá tennék az adóbecslés lehetőségét.