A kalózok tehetnek a hitelválságról

Miközben a világ kormányai és jegybankjai azon vannak, hogy valahogyan enyhítsék a hitelválság hatásait és elkerüljék a recessziót, egy angol egyetemi előadó kijelentette, hogy a modern demokrácia pénzügyi problémáiért a legelső vállalkozások létrehozói, a kalózok felelősek.

Peter Hayes, a suderlandi egyetem politika tanszakának főelőadója legutóbbi tanulmányában - "Kalózok, partizánok, Hobbes és Lock teóriái" címmel - vitatja, hogy a modern demokrácia az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában gyökerezne, sokkal inkább azok a "vállalkozások" segítettek a létrejöttében, amelyek a kalózhajókon alakultak a tengeri rablók aranykorában.

Hayes kiemeli, hogy a kalózok kapitányt választottak, szavaztak a nagyobb döntésekben és nagyjából egyelő részre osztották el a zsákmányt. Így lehet valami abban az elgondolásban, hogy a kalózhajók tulajdonképpen egy mostani modern vállalat akkori megfelelői voltak.

A hajók olyanok voltak, mint ma a részvénytársaságok

A 17-18-ik században a kalózokat is pénzemberek támogatták, csakúgy, mint ma a modern, multinacionális részvénytáraságokat - mutat rá Hayes. Igazából a kalózok egy globális szerencsejáték-szerűséget működtettek abban az időben, ami adott esetben hatalmas bevételeket hozhatott.

Egy-egy egyénekből álló csoport összedugta a fejét és eldöntötte, hogy felszerel és tengerre bocsát egy hajót, majd megvárták, hogy tud-e szerezni némi aranyat. Ezek a zsákmányoló utazások voltak a modern vállalkozási kapitalizmus gyökerei, mivel ugyanígy járnak el a multik is - azt nézik, hogy mennyi "aranyra" tudnak szert tenni. A hitelválsághoz pedig ez a fajta kalózkodás vezetett - teszi hozzá.

Vannak-e emberi jogok?

Hayes felteszi a kérdést, hogy vajon ezek alapján a modern demokratikus jogok valóban emberi jogoknak nevezhetőek, hiszen sokszor szemben állnak az egyes vállalatok privilég jogaival. A tudós hozzáteszi: a kalózok demokratikus struktúrát alakítottak ki maguknak, közel egyenlő jogokkal, de mindezt azért hozták létre, hogy erőszakkal szembeszálljanak a többi ember jogaival. A demokratikus társadalom alapgondolata pedig az emberi jogok védelmére épült. Akkor viszont mi történik, amikor ez az alapgondolat azzal egészül ki, hogy egymás jogait védjük, de a kívülállóké nem érdekel - teszi fel a kérdést Hayes.

A kalózkodást pedig, csakúgy mint ma a multikat, bátorították a kormányok, köztük Nagy-Britannia kormánya is, ahol tökéletesen elfogadott volt egy spanyol hajó lefoglalása, amíg a királyság megkapta a saját részesdését a zsákmányból.

A kalózok pedig saját államokat alapítottak olyan helyeken, mint Madagaszkár, hogy el tudják rejteni vagyonukat a kormányok elől és meg tudják osztani egymással az időközben megszerzett információkat. Hayes szerint egészen hasonlóan működnek a mai offshore bankszámlák és egyes adóparadicsomokban működő fantom cégek.

Végül az állam úgy döntött, legalizálja a kalózok létét azáltal, hogy partizánoknak nevezi, lovaggá üti és a társadalom részévé teszi őket. Hayes szerint pedig több mint valószínű, hogy a nagy kalózok - mint például Henry Morgan - leszármazottjai kitüntetett helyet kapnak a modern vállalatok fedélzetein.