Az Országgyűlés összesen 30 órás időkeretben tárgyalja a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztést; a keddi vezérszónoki és további felszólalásokra 11 órás időkeret áll a képviselők rendelkezésére.
Lendvai Ildikó, szocialista vezérszónok és frakcióvezető kiemelte: a köz- és piaci szféra munkahelyvédelmének, a 13. havi nyugdíj megőrzésének, valamint a hazai vállalkozások további segítésének komoly ára van, amelyet a társadalomnak közösen kell megfizetnie.
A kormányzati védelem ára egyebek mellett a közalkalmazottak stagnáló fizetése, a tizenharmadik havi nyugdíj megszorításai és a nem csökkenő adóelvonások. A közös felelősségvállalás elmaradása azonban a jövő évi költségvetés tervezetében foglaltaknál jóval súlyosabban károsítaná az országot, hiszen egyszerre lehetne számolni a gazdaság, az államháztartás és a forint összeomlásával - fejtette ki az MSZP frakcióvezetője.
Élesen bírálta a kis önkormányzatok összevonását Kósa Lajos (Fidesz), mert - mint mondta - az önkormányzati reformot a fővárossal kellene kezdeni, amelynek sokkal nagyobb a befolyása az ország gazdaságára. Hozzáfűzte: Budapesten az ország GDP-jének több mint 40 százalékát termelik meg.
Kósa Lajos szerint 2000 önkormányzattal számolva maximum 40 milliárd forintot lehet megspórolni, ami a rendszer egészét tekintve szinte semmi, egy feleslegesen megépített 4-es metró megálló többe kerül.
"A picikkel nem lehet kezdeni, mert ha a szamosangyalosi önkormányzaton 70 százalékot megtakarítunk, az sem éri el az 50 millió forintot. Kezdjük a fővárossal! Maga a főpolgármester, a kerületi polgármesterek folyamatosan azt mondják, lehetetlen így működtetni egy nagyvárost" - jegyezte meg.
Horn Gábor (SZDSZ) úgy vélte, lesz egy negyedik változata is a költségvetésnek. Mint mondta, a liberálisok ebben a formájában nem fogják megszavazni a költségvetést, mert azt gondolják, alkalmatlan arra a feladatra, amire született. Úgy fogalmazott, egy rossz költségvetés rosszabb, mintha nincs költségvetés.
Szabó Zoltán (MSZP) kijelentette, a pénzügyi válságot - bár az Egyesült Államokban keletkezett - mi is fizetjük, és a reálgazdaságban is lesz következménye, ez azonban nem a magyar kormány felelőssége. Elismerte ugyanakkor, az ország ellen indult spekulációs támadás kialakulásában fiskális politikájával közrejátszott a kormány.
Kékesi Tibor (MSZP) emlékeztetett rá, hogy a kiigazítási programnak köszönhetően Görögország, Írország, Románia és az Egyesült Királyság is túl fogja lépni a magyar költségvetési hiányt. Nehéz elfogadni azt a kijelentést, hogy Magyarország rosszabb helyzetben van környezeténél - vélekedett.
Gazda László (MSZP) kifejtette: talán nem túlzás azt mondani, hogy rendkívüli időket élünk, "és talán az is rendkívüli, hogy nem akarjuk ezt tudomásul venni".
Varga József (Fidesz) kifogásolta, hogy a vitában nem esik szó a szegényekről, nem hangzott el a keddi vitában a munkás szó. "Kit képviselnek Önök?" - kérdezte a kormánypárti politikusoktól az ellenzéki képviselő. Hozzátette: a költségvetésből ő nem tud prioritásokat kiolvasni.
Juhászné Lévai Katalin (MSZP) köszönetét fejezte ki a nyugdíjasoknak, amiért megértéssel fogadják az őket ért megszorításokat. Hozzátette: a kabinet megvédi a 13. havi nyugdíj intézményét, és januárban - minden ellenkező híreszteléssel ellentétben - 3,1 százalékos nyugdíjemelést hajt végre, szeptembertől pedig folytatja nyugdíjkorrekciós programját.
Wiener György (MSZP) Magyarország helyzetét úgy jellemezte, hogy a szó klasszikus értelmében itt nincs válság. Braun Márton (Fidesz) leszögezte: a jelenlegi költségvetés teljesen alkalmatlan arra, hogy elfogadják.
Ivanics Ferenc (Fidesz) azt mondta, hogy ennyi idő alatt nem lehet átlátni egy ilyen költségvetést. A képviselő megjegyezte: a költségvetés úgy viselkedik, "mint egy elromlott italautomata", ami a pénz bedobása után zörög, de nem jön ki semmi belőle.
Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) leszögezte, a jelenlegi javaslat hatvanmilliárd forinttal kevesebbet irányoz elő családtámogatásokra, mint az azóta visszavont szeptemberi javaslat, márpedig ilyen igazságtalan költségvetési törvényjavaslatot a kereszténydemokraták nem támogatnak.
Babák Mihály (Fidesz) kiemelte, a gazdasági növekedés, a pénzügyi egyensúly és a szociális biztonság "aranyháromszögéből" a kormánynak semmit nem sikerült teljesítenie.
Harangozó Gábor (MSZP) európai parlamenti képviselő úgy vélte, ha elfogadják a költségvetést, akkor azzal Magyarország jövőre teljesíteni tudja az ERM II rendszer feltételeit. Ez véleménye szerint védheti a forintot, és előrehozhatja az euró bevezetését.
Lengyel Zoltán (MDF) a társadalmi szolidaritás elvét hangsúlyozta. Mint mondta, ilyenkor nem az elválasztó, hanem az összekötő pontokat kell keresni, és nem lehet tovább költekezni, mint amennyire az országnak lehetősége van.