A mezőgazdaság húzta a hazai termelést

A bruttó hazai termék (GDP) a III. negyedévben 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, naptári hatás kiszűrésével 0,7 százalékkal nőtt, a növekedés húzóereje a mezőgazdaság teljesítménynövekedése volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

Az adatok megegyeznek a korábban közölt, első becslésen alapuló számokkal. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2008 III. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest stagnált.

Az árutermelő ágazatok - mezőgazdaság, ipar és építőipar - hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 6,1 százalékkal nőtt a III. negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Ezt a mezőgazdaság hozzáadott értékének kiemelkedő, 50,8 százalékos növekedése alapozta meg. A mezőgazdasági termelés ilyen mértékű bővülését az elmúlt év alacsony szintje és a növénytermelés ez évi kedvező eredményei okozták.

Az ipari teljesítmény, a korábbi bővülés után, összességében 2,2 százalékkal csökkent, főképp a feldolgozóipar 3,2 százalékos visszaesése miatt. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás növekedett a legdinamikusabban, míg jelentősebb visszaesés a textilipar és a villamos-, gép-, műszergyártás területén mutatkozott, elsősorban az export további mérséklődése következtében.

Az építőipar hozzáadott értéke a második negyedévhez hasonlóan, 5,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi negyedév adatától.

A KSH adatai szerint a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2008 III. negyedévében összességében 1,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A szolgáltatások közül 1,6 százalékos teljesítménynövekedés egyedül a tavaly visszaesést produkáló közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás területén mutatkozott.

A szállítás, raktározás, posta és távközlés hozzáadott értéke mérsékelten, 0,6 százalékkal maradt el a 2007 III. negyedévi szinttől. A szállítás visszaesése elsősorban a kül- és belkereskedelmi forgalom további mérséklődésének tudható be.

A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág teljesítménye 2008. III. negyedévére 3 százalékkal, a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye pedig összességében 2,1 százalékkal csökkent, amiben tükröződik a kiskereskedelmi forgalom további visszaesése.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 0,9 százalékkal növekedett, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások erőteljes, 5,8 százalékos növekedésének köszönhetően. A háztartások fogyasztási kiadása lényegében stagnált, mindössze 0,1 százalékos növekedét mutatott, mint ahogyan a KSH szerint a közösségi fogyasztás mértéke sem változott. Ezen tényezők eredőjeként a végső fogyasztás 0,8 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz felhalmozás továbbra is visszaesést mutat, az 1,5 százalékos csökkenés főként a két legnagyobb súlyú ágazat beruházásainak - feldolgozóipar, valamint a szállítás, raktározás, posta és távközlés - mérséklődése miatt. A belföldi felhasználás összességében 0,3 százalékkal növekedett.

A KSH szerint a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az export 3,5 százalékkal, míg az import 2,8 százalékkal emelkedett. A növekedés mértéke mind az export mind az import tekintetében visszaesett a 2003 első negyedéveiben tapasztalt szintre, főként az áruforgalomnál tapasztalható okokra és a külkereskedelmi cserearány romlásra visszavezethetően. Az áruforgalom exportja 3,3 százalékkal, importja 2,0 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatások exportja 4,4 százalékkal, importja 7,2 százalékkal bővült.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2008 III. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest stagnált. Ebből a mezőgazdaság 5,2 százalékos növekedést mutatott, az ipar 1,7 százalékkal csökkent, a szolgáltatások pedig összességében 0,5 százalékkal estek vissza. A háztartások fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal csökkent.

A kormányzattól származó természetbeni juttatások volumene 1,4 százalékkal növekedett. A közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal csökkent, a végső fogyasztás szinten maradt. Az export 0,3 százalékkal, az import 1,5 százalékkal esett vissza. A bruttó hazai termék volumene a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 1,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.