Ismét magyar érme a világbajnok

Ismét nagy sikert ért el Magyarország: az 1956-os forradalom emlékére készített ötvenforintos tavalyi sikere után idén is egy magyar érme nyerte el az amerikai Krause Publications érmebajnokságának közönségdíját. A gyulai várat ábrázoló győztes érme tervezője a napokban az [origo]-nak elmondta, reméli, hogy a verseny nyomán Gyula Amerikában is ismertebb lesz.

A Gyulai vár egy lépéssel közelebb került a világhírnévhez. A magyar város erődítményét ábrázoló érme nyerte ugyanis az amerikai Krause Publications kiadó évek óta megrendezett érmebajnokságának közönségdíját.

A versenyen a tengerentúli cég által felkért szakértői csoport választja ki több kategóriában az év érméje címre méltókat. A kiadó 2007-ben első alkalommal - internetes szavazás formájában - hirdette meg a közönségdíjat, amit a múlt évben az 56-os forradalom emlékére kibocsátott ötvenforintos érme nyert meg. Az idén Magyarország ismételt: a győztes - a Magyar Nemzeti Bank által 2007-ben kibocsátott, a magyar várak sorozatba tartozó - gyulai várat ábrázoló 5000 forintos, ezüstből készített emlékérme lett. A díj sorsáról a nagyközönség szavazatai döntöttek.

A közönségdíj nyertese és az elmúlt években kibocsátott, illetve a jövőre megjelenő pénzek galériája.

Az érme tervezője, Kiss György az [origo]-nak múlt év végén adott nyilatkozatában elmondta: "Gyula neve, a verseny nyomán talán Amerikában is ismertebbé válhat". A szóban forgó érmét egyébként nem véletlenül készítette a művész, Kiss György ugyanis Gyula díszpolgára, aki a Békés megyei városban töltötte gyermekkorát, a vár oldalában szánkózott akkoriban, ezért is jelent számára nagy megtiszteltetést, hogy előbb az MNB pályázatán, majd a nemzetközi zsürizésen is túljutott a munkája.

A művész kifejtette, sokan kezdetben nem hitték, hogy egy érmére három gyulai várat is fel lehet vinni, de végül is sikerült a kivitelezés. (A harmadik erődítmény a tükörkép, amely a vízből csillan elő.) Különleges technikai tudást igényelt, hogy az egyik várábrázolás esetében az épület oldalán még a téglák is láthatóak. A tervező szerint ennek azért nagy a jelentősége, hiszen a gyulai vár az egyetlen középkori, viszonylag épen maradt téglavár Közép-Európában.

A most 66. évében járó alkotónak eredetileg kőfaragó a mestersége. A Képzőművészeti Főiskolán Kádár György mellett tanulhatott a festő mesteriskolában. Hét év után végzett itt festőként. Ezután, 1972-ben nyert Derkovits-ösztöndíjat és aztán még számos más elismerést. Több évtizedes pályafutása alatt Kiss 800 érmét tervezett, és ezeket gyűjti is. Ő tervezte az iparművészeknek odaítélt Ferenczy Noémi-díjat, illetve a szintén állami kitüntetést, az artistáknak járó Hortobágyi Károly-díjat. Kiss elsősorban érmetervezőként ismert, de szobrokat, kisplasztikákat és domborműveket is készített.

Kitüntetései közül érdekes, hogy Munkácsy-díjat is kapott 1988-ban, akkor még Ferenczy Béni tervezésében. De 1991-től éppen a Kiss által megformált Munkácsyt osztják. Ezért is mondja nevetve, hogy ő jól járt, mert még éppen Ferenczy munkáját kapta meg.