Az eurózóna élénkítene

A nemzetközi pénzügyi válság miatt kedvetlenebbé vált kölcsöntevékenység felújítására sürgették a bankokat az eurót használó európai uniós tagországok pénzügyminiszterei hétfő esti brüsszeli találkozójukon.

A túlságosan szigorú hitelfeltételek nehezíthetik a gazdaság élénkítésére törekvő kormányok dolgát. A pénzügyi válság miatt óvatos bankok ugyanis sok esetben csak a korábbinál biztosabb garanciák ellenében adnak kölcsönt. A miniszteri találkozóról nyilatkozó több résztvevő kiemelte, hogy a tevékenység megélénkítéséhez sok cégnek hitelre van szüksége.

Az Európai Bizottság is megállapította ugyanakkor nemrégiben, hogy e tekintetben a korábbinál nehezebb a vállalatok helyzete, különösen a nagyobbaké. Több reálgazdasági ágazat képviselői is panaszkodtak az elmúlt hónapokban, hogy nehezebbé vált a forgóhitelhez jutás.

A 16 euróövezeti ország - köztük a zónához alig három hete tartozó Szlovákia - minisztere áttekintette szerint legkésőbb jövőre a gazdaság élénkülése kiteljesedik. Jean-Claude Juncker, a tanács elnöke mindjárt azt is hangsúlyozta, hogy onnan kezdve folytatódhat az uniós szabályokban is rögzített gazdasági szigor tiszteletben tartása. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint ugyanakkor a 16 euróország közel fele (köztük Franciaország, Olaszország és Spanyolország) idén nem tudja tartani az államháztartási deficit bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 3 százalékos szintjét, amelyet pedig elvben nem lenne szabad túllépniük. Ráadásul ha a gazdasági recesszió tartós marad, jövőre a legnagyobb EU-gazdaság, Németország is túllépheti ezt a határt. A megszólaló miniszterek nem tulajdonítottak ugyanakkor túlságosan nagy jelentőséget annak, hogy a válság miatt növekszik az uniós országok belső államadóssága is. Burkoltan bírálták a hitelminősítő intézeteket, hogy emiatt rontani készülnek egyes országok besorolását.

Ugyancsak a válságra és az élénkítő programokra összpontosít az összes EU-tagország pénzügyminiszterét bevonó keddi tanácskozás. Napirenden szerepel emellett a nemrégiben hivatalba lépett cseh elnökség programja, a kedvezményes áfakulcsok tavaly lezáratlanul maradt ügye és a Lettországnak nyújtott 3,1 milliárd eurós hitel formális jóváhagyása.