Megemelt hitelkeretet ad az EIB

Vágólapra másolva!
Az Európai Beruházási Bank (EIB) 440 millió eurós, 2013-ig felhasználható, a gazdasági versenyképességet támogató hitelkeretet biztosít Magyarországnak - jelentette be Philippe Maystadt, az EIB elnöke és Veres János pénzügyminiszter közös sajtótájékoztatón.
Vágólapra másolva!

Veres János hangsúlyozta: a hitelkeret az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) gazdaságfejlesztési operatív programjának nemzeti hozzájárulásához nyújthat fedezetet.

Philippe Maystadt kifejtette: a hitelszerződés az Európai Unió pénzintézete által képviselt hat prioritás közül háromnak is eleget tesz. A hitelkeretből ugyanis kutatás-fejlesztési, valamint kis- és középvállalkozásokat támogató pályázatok valósulhatnak meg egy a gazdasági válság által érzékenyen érintett tagállamban - fűzte hozzá.

A pénzügyminiszter kiemelte: az EIB 1990. óta van jelen a magyar gazdaság finanszírozásában és ezen idő alatt 8,9 milliárd eurós kedvezményes, hosszú lejáratú hitelkeretet biztosított az országnak.

Hozzátette: a pályázatokból megvalósuló beruházások elsősorban a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra kiépítésére, valamint az ipar, az energetika, a telekommunikáció, az innováció, valamint az oktatás területére irányulnak.

Elmondta: a jelenlegi "megemelt hitelkeret" a közösségi pénzintézet fokozottabb szerepvállalását jelzi a térségben.

Veres János megjegyezte: a szerződés 25 éves maximális futamidővel rendelkezik, a kamat megállapítására pedig csak a lehíváskor - részben annak ütemétől függően - kerül sor. A legfeljebb 15 lehívást engedélyező szerződés 132 millió euró igénybevételét teszi lehetővé 2009-ben, míg az utolsó felhasználásnak 2013-ig kell megtörténnie.

Az EIB vezetője korábban kijelentette: a közösségi pénzintézet 30 százalékkal növeli hitelnyújtását 2009-2010-ben, hogy megfelelően támogathassa a tagállamok kisebb vállalkozásait, illetve azért, hogy az unió tagországai teljesíthessék a környezetvédelemmel összefüggő céljaikat.

Hozzátette: az unió pénzintézete emellett felgyorsítja azokat a projekteket, amelyeket a likviditási gondokkal küszködő országokban, így Magyarországon és a balti államokban valósítanak meg.