Feltámadt a mangalicabiznisz

Vágólapra másolva!
Bár húsz évvel ezelőtt úgy tűnt, a mangalicák eltűnnek a színről, ám azóta nagyot fordult a világ. Beindult a mangalicapiac, és egyre jobb üzletet jelent, mivel komoly külföldi kereslet mutatkozik a húsa iránt. Ennek ellenére a mangalicabiznisz sem jelent teljesen biztos megélhetést.
Vágólapra másolva!

Az üzlet oldaláról érdekes a mangalicatenyésztés és -értékesítés történe. A rendszerváltás után egy magyar egyetemista, Tóth Péter találkozott a spanyol üzletemberrel, Juan Vicente Olmos Llorentével. A leendő magyar agrármérnök és a spanyol állatorvos összefogtak, és megalapították 1991-ben az Olmos és Tóth Kft.-t.

Ez a társaság a magyarországi mangalicatenyésztést akarta újra meghonosítani. Tóth összeszedte az országban még fellelhető, szinte a kihalás szélére jutó disznófajta utolsó példányait. 198 kocával indultak, ma pedig már az egész országban 8600 tenyészállatot tart nyilván - a legszigorúbb törzskönyvezéssel - a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. Talán nem meglepő, hogy az egyesület elnöke maga Tóth Péter, aki immár 18 éve dolgozik abban az ágazatban, amelyet többek között ő teremtett meg újra Magyarországon.

Hús a csúcson

Az üzletember hangsúlyozta, hogy mára a mangalica prémium termékké vált, ezt részben az is bizonyítja, hogy a magyar húsipar talán legdrágább terméke a Pick mangalica szalámija.

A mangalicából készült termékek háromszor-négyszer-ötször drágábbak, mint a másféle sertésekből előállított áruk. Így a friss mangalicakaraj 2-3000 forintért vásárolható meg, de a kolbász ára a 4-5 ezer forintot is elérheti, a szalámi pedig 5-6 ezer forintba kerül. Ennek oka, hogy a mangalicák tartása sokkal drágább, mint a többi sertésfajtáé - magyarázta Tóth.

Ezen a piacon vezető szerepet játszik az Olmos és Tóth Kft., hiszen a cégvezető szerint a nagyüzemi felhasználásra kerülő sertések legalább nyolcvan százalékát a kft. "integrálja". Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 25 ezerre tehető nagyüzemi mangalicaállományból 20-22 ezret vágnak le az Olmos és Tóth irányítása alatt álló szisztémában. (A nagyüzemi, körülbelül 25 ezer mangalica mellett még legalább ennyi a törzskönyvezett mangalicák száma országszerte, ezeket a kisebb tenyésztők, általában házilagos felhasználásra tartják.)

Az egyik út

A 1,5 milliárd forintos éves árbevétellel rendelkező Olmos és Tóth Kft. a Pick Szeged Zrt.-vel és a spanyol Jamones Segovia SA-val áll kapcsolatban. A vágóhidakat a Pick jelöli ki, a teljes rendszerintegrációt, termékpályát pedig a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete ellenőrzi. Az Olmos és Tóth, illetve a velük partnerségben dolgozó gazdák, vállalkozások mangalicáit előbb tehát a kijelölt vágóhidakra viszik, majd sonkává a Pick üzemeiben dolgozzák fel. Ezután a termékek két irányba mennek tovább.

Egyfelől az Olmos és Tóth visszavásárolja azokat a Picktől, és ezután szállítják ki azokat Spanyolországba, ahol a híres és hatalmas Serrano-sonkák - ezek sózott sonkák - között is immár felfedezhetőek a magyar mangalicából készült termékek. Spanyol lapok szerint elsősorban Asztúriában, illetve a fővárosban, Madridban, valamint a tengerparti Malagában népszerűek ezek a magyar származású áruk.

És a másik

A másik út a Pick üzeméből a magyar vásárlókhoz vezet, a mangalicából itthon készült termékek a hazai boltokba, élelmiszerláncokba is bejutnak. Tóth Péter elmondta, hogy a mangalicatenyésztés sem teljesen biztos megélhetés Magyarországon, hiszen 2007-2008-ban a takarmányok rendkívüli drágulása számos kistenyésztőt tönkretett. A sertések felvásárlási ára ugyanis nem emelkedett olyan mértékben, mint amennyire az etetés drágult.

Az Olmos és Tóth ezt az exportra termeléssel tudta kivédeni, de sokan kénytelenek voltak felszámolni a sertésállományukat. Ennek következtében a hazai mangalicák száma tavaly 10 ezerről nyolcezerre csökkent, és csak az év végi gyors növekedésnek köszönhető a jelenlegi 8600-as törzskönyvezett szám. A hazai mangalicapiac nagyságrendjét egyébként az üzletember 5-5,5 milliárd forintra becsülte.