Jobb vállalkozni a Balkánon

Állandósulni látszanak a régiós jövedelemadózási különbségek a jelenlegi kormányzati törekvések ismeretében, ugyanis a szomszédos déli országok, Szerbia, Románia és Bulgária igen kedvező adózási környezetet kínálnak az ott letelepült vállalkozásoknak, miközben Magyarországon kettős adójogi szorításban vannak a cégek.

A társasági adószint rendkívül kedvező és a nettó munkabér részaránya a teljes (járulékokkal növelt bruttó) bérköltséghez képest minden esetben 50 százalék felett mozog. Ez a helyzet már évek óta fennáll és várhatóan nem fog előnytelenül változni a kedvezőtlenebb világgazdasági kilátások ellenére sem.

Magyarországon eközben továbbra is kettős adójogi szorításban vannak a vállalkozások balkáni régióbeli versenytársaikhoz képest. A hazai kormányzati adóreform törekvések a vállalkozások számára a korábbinál magasabb társasági adószintet és részben csökkenő járulékterheket ígérnek, másrészről viszont a még mindig jelentős hazai adóterhek mellett továbbra is meghatározó adójogi hátrányokkal kell küzdeniük a balkáni régiós versenytársaikkal szemben.

"Tekintettel arra, hogy a jövedelemadó terhek a vállalkozások szintjén költségként kerülnek elszámolásra, ezért a jövedelemadózásbeli különbségek jelentősen befolyásolják az adott társaság jövedelemtermelő képességét. Ennek javítása pedig - a jelenlegi forráshiányos gazdasági környezetben - kulcsfontosságú az adott vállalkozás tartós növekedéséhez" - hangsúlyozza Gerendy Zoltán, a BDO Forte ügyvezető partnere.

Magyarország EU tagállamként - többek között - a szabad tőkemozgás feltételeinek biztosítását is vállalta a többi tagállam viszonylatában, de ennek a magyar költségvetés és a magyar vállalkozások eddig elsődlegesen a tőkebeáramlásból származó előnyeit ismerték és szokták meg.

"A működő tőke beáramlása a világgazdasági válság és az ennek folyományaként felerősödött regionális pénzügyi kockázatok miatt most egy időre lényegesen alacsonyabb szinten stabilizálódik. Ez az alapvetően új helyzet a magyar vállalkozásokat is gazdasági helyzetük, költséghatékonyságuk áttekintésére és strukturális változtatásokra kényszeríti" - tette hozzá Gerendy Zoltán. Már a közelmúltban is tapasztalható volt a magyar vállalkozások Szlovákiába történő gazdasági áttelepülése az északi határrégióban, de ez a folyamat a tartósan kedvezőtlen hazai adójogi környezetben a déli régiókban újból megismétlődhet vagy akár jelentősen fel is erősödhet különösen olyan területeken ahol még a nyelvi korlátok sem jelentősek.