Körülbástyázná magát a Mol a Szurgut ellen

Vágólapra másolva!
Úgy tűnik, az OMV után a Szurgutnyeftyegaz ellen is felveszi a kesztyűt a Mol vezérkara: az alapszabály tervezett módosításának több, a nagyobb befolyásolást megakadályozni hivatott pontját szemlátomást a magyar olajcégben nemrég váratlanul részesedést vásárló orosz konszernre szabták. A legérdekesebbnek az átlátható tulajdonosi háttér megkövetelése ígérkezik.
Vágólapra másolva!

Alapszabályában jelentős változtatásokat akar elfogadtatni az április 23-i közgyűlésen részvényeseivel a Mol, amelynek 21,2 százalékát a napokban vásárolta fel az orosz Szurgutnyeftyegaz.

A BÉT honlapján kedden késő este megjelent tervezet több oldalról is jobban körülbástyázná a Molt egy esetleges orosz felvásárlási kísérlet ellen. Egyebek mellett hangsúlyozza: "a jelenlegi részvényesi átrendeződés és struktúra indokolttá teszi, hogy a társaság lopakodó felvásárlása ellen megfelelő mechanizmusok működjenek".

A tervezett módosítások között szerepel, hogy ténylegesen áttekinthetővé tegyék a tulajdonosokat. "Az igazgatóság felhívására a részvényes köteles haladéktalanul nyilatkozni, hogy a tulajdonában álló részvények vonatkozásában ki a tényleges haszonhúzó tulajdonos. Amennyiben a részvényes a felhívásnak nem tesz eleget vagy amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a részvényes az igazgatóságot megtévesztette, a részvényes szavazati joga felfüggesztésre kerül, és nem gyakorolható mindaddig, ameddig a fenti követelménynek telje körűen eleget nem tett" - áll a dokumentumban.

Az igazgatóság indokoltnak tartja a közgyűlés által az igazgatóság tagjainak visszahívását korlátozó alapszabályi rendelkezés további szigorítását is, így azt, hogy a tagok visszahívását háromnegyedes határozathozatalhoz kössék.

A tervezett módosítások között szerepel a "B" sorozatú részvények tulajdonosai szavazati jogainak erősítése. Ugyanakkor a szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározásánál a tervezet már a magyar állammal sem tenne kivételt: a módosított alapszabály szerint egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatná a szavazati jogok több mint 10 százalékát.

A cég igazgatósága ahhoz is felhatalmazást akar kapni a közgyűléstől, hogy az alaptőke-emelés legfeljebb harmincmilliárd forint lehessen, az alaptőke 15 százalékában meghatározott korlát helyett.

Az igazgatóság végül azt javasolja a részvényeseknek, hogy 2009-ben fizessen osztalékot, a teljes 2008. évi eredmény az eredménytartalékba kerüljön.