Sínen van a jövő évi adótörvény

Fellélegezhet a kormány, a szocialista frakció csak az általa támogatott módosító javaslatokat fogadta el a jövő évi adócsomaghoz. A tervezettnél kedvezőbben adóznak majd a természetbeni juttatások, a harmadik lakástól értékhatártól függetlenül fizetni kell a vagyonadót, ami háromsávos lesz. A nagyvállalatoknak számos kedvezményt megszavaztak, a tőzsdén jegyzett cégekre nem vonatkozik majd az offshore szigor, és jól járhat a Mol és a Richter is. A személyi jövedelemadó alsó sávja jövőre 15 millió forintra emelkedhet.

Kóka javaslatára nem vagyonadónak hívják majd a vagyonadót

A kormány számára kellemetlen meglepetések nélkül zajlott a jövő évi adótörvényekhez és a vagyonadóhoz benyújtott módosító javaslatokról szóló szavazás a parlamentben. Az európai parlamenti választáson elszenvedett súlyos vereség ellenére nem bomlott meg a szocialista frakció egysége: csak a kormány által támogatott módosító javaslatokat szavazták meg a képviselők.

Katona Tamás, a pénzügyi tárca államtitkárának zárszavára még saját frakciójának tagjai sem voltak kíváncsiak, beszélgettek, telefonáltak, az ellenzék pedig tapssal próbálta beléfojtani a szót. A jövő évi adócsomag célja az adórendszer korszerűsítése, versenyképesség javítása, a munkahelyek megőrzése. Utóbbi érdekében jelentősen csökken az élőmunkára rakodó teher, ami a befektetési kedvet is ösztönözheti - hangsúlyozta Katona Tamás. Az államtitkár hozzátette: a kormány azért nem támogatja az adómentes juttatások kedvezményeinek fenntartását, a jövedéki adók és az áfa befagyasztását, mert nem lenne forrás az élőmunkaterhek csökkentésére.

Perkálhat, akinek több ingatlanja van

A vagyonadó esetében több lényeges módosítást megszavaztak a liberálisokkal történt megállapodásnak megfelelően. Kóka János javaslatára nem vagyonadónak, hanem egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adónak keresztelik az új terhet.

A vagyonadó nem két-, hanem háromsávos lesz: a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok után 30 millió forintig csak 0,25 százalékos adót kell leróni, a 30 és 50 millió forint közötti összegre 0,35 százalékot, az 50 millió forint feletti részre pedig 0,5 százalékot.

Ezzel jól járnak a 30 millió forint feletti ingatlannal rendelkezők, mivel évente 30 ezer forinttal kevesebbet kell befizetniük az államkasszába az eredetileg tervezetthez képest.

Háromtól felfelé minden ingatlan adózik

Rosszul járnak viszont azok, akik több lakóingatlannal is rendelkeznek: a második megléte esetén mindenképpen kell majd adóbevallást beadni - akkor is, ha egyik forgalmi értéke sem éri el a 30 millió forintot.

A második ingatlan esetében az értékhatár 15 millió forint, az ennél értékesebb lakóingatlanokra fizetni kell.

A legrosszabbul azok járnak, akiknek három vagy annál több lakásuk van, mert a harmadiktól kezdve bármennyit is ér az ingatlan, azután mindenképpen fizetniük kell - méghozzá a lakás teljes értékét veszik alapul.

Az ingatlan bérbeadásából származó bevételből le lehet majd vonni a vagyonadó összegét, vagyis azután nem kell megfizetni a személyi jövedelemadót.

Kevésbé szigorodik a cafeteria

Bár az Országos Érdekegyeztető Tanácsban nem sikerült megállapodni, a korábban tervezettnél kevésbé szigorodik a természetbeni juttatások adózása. A gazdasági bizottság javaslatát megszavazta a parlament, így a munkáltatóknak 25 százalékos terhet kell fizetni a kedvezményes körbe tartozó üdülési csekk, melegétkezési utalvány, bérlet, iskolakezdési támogatás, magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés, önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári befizetés, valamint az iskolarendszerű képzés költsége után.

Ez a kedvezményes, 25 százalékos teher jelentős növekedést jelent az adómentességhez képest, de még mindig kedvezőbb az eredetileg tervezett 32 százaléknál. Az egyeztetések eredményeképpen nem 400 ezer forintos összevont korlát lép majd életbe, hanem valamennyi juttatásra egyedi értékhatár vonatkozik majd, amelynek túllépése esetén már az általános 54 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, és járulékot is fizetni kell.

Utóbbi körbe tartozik majd a hideg étkezési utalvány, és számos korábban adómentes juttatás is. A munkáltató által biztosított ingyenes, vagy kedvezményes számítógép- illetve internethasználat a korábbi tervektől eltérően adómentes maradhat, a céges autók után kapott üzemanyagmegtakarítás összege pedig százezer forintos korláttal levonható lesz a személyi jövedelemadó alapjából.

A szocialisták támogatták Kóka János SZDSZ-es képviselő azon javaslatát, ami 2011-től 15 millió forintban határozza meg a személyi jövedelemadó sávhatárát. Utóbbi jövőre 5 millió forintra emelkedhet, 17 százalékos kulcs mellett.

Területi alapú bérlista készül

Kicsit finomítottak a képviselők azon a rendelkezésen, mely szerint jövőre nem a minimálbérhez vagy annak duplájához kell igazítani az elvárt, járulékalapot képező havi bért, hanem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által összeállított listához. Utóbbit nemcsak foglalkozás és életkor, hanem területi szempontok alapján is differenciálni fogják, vagyis más lesz a minimálisan bevallandó bér a fővárosban és az egyes megyékben, valamint nem az éppen aktuális, hanem az egy évvel korábbi lista lesz a mérvadó.

Az egyéni vállalkozók és a társaság személyes közreműködő tagjainál az összevont adóalap, vagyis az adótábla szerint kell adót fizetni a jövedelem után, vagyis ötmillió forintig 17, afölött pedig 32 százalékos adót. Így bizonyos szempontból jobban járnak az érintettek, mert igénybe vehetik az adójóváírást, amitől eddig elestek. Viszont több, 11 helyett 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell majd fizetniük, igaz a tételes eho megszűnik.

Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások közreműködő tagjának díjazásánál is az ÁFSZ (Állami Foglalkoztatási Szolgálat) listáját kell figyelembe venni. Egy elfogadott módosító javaslat szerint, a főtevékenység díjazása számít. Amennyiben magánszemély több cégben is közreműködő, csak egy társaságban kell az új szabályok szerint eljárni, ott, ahol a tevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.

Egy módosítás lehetővé teszi, hogy az üzemanyag megtakarítás címén kifizetett összeget - de csak legfeljebb havi 100 ezer forintot - le lehessen vonni az szja alapjából. A felszolgálói díj, a borravaló és a hálapénz viszont egyéb jövedelemnek minősül.

Nem lesz visszamenőleges adóemelés

Az áfa törvény esetében két lényeges módosítást is elfogadott a parlament. Ha a lakóingatlanról szóló adás-vételi szerződést a földhivatalhoz 2009. június 30-áig benyújtják, akkor abban az esetben is csak 20 százalékos áfát kell felszámítani, ha a vételár (vagy egy részének) megfizetése a fenti időpontnál később történik. A kedvezményes 18 százalékos áfakulcs alá kerülhet a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, amit a Fidesz is támogatott.

A nagyvállalatoknak kedvező módosításokat is elfogadott a parlament. Energiaadó visszatérítést kaphat az a cég, amely nem használ fel energiát, csak a működtetéséhez szükséges technikai feltöltést végez, például ha gáztározót épít, amit úgynevezett párnagázzal tölt fel, ami a Molnak kedvez. Hatalmas kedvezményt kapnak azok a gyógyszergyártó cégek, amelyek sokat áldoznak kutatás-fejlesztésre, mivel annak összegét levonhatják a gyógyszerforgalmazáshoz kapcsolódó befizetési kötelezettségükből. Ezzel elsősorban a Richternek kedveskedik a kormányzat.

Az már minden nagyobb céget érint, hogy az iparűzési adó alapjából mégis leírható lesz a kutatás-fejlesztés közvetlen költsége.

Miközben az adóparadicsomokba menekített jövedelmeket megadóztatják jövőre, az offshore helyszínekről hazautalt adózatlan jövedelmekkel kapcsolatos amnesztiát meghosszabbítják az év végéig, és a korábbinál kedvezményesebb 10 százalékos kulcs alkalmazása mellett. Az adóparadicsomokkal szembeni szigor nem vonatkozik majd a tőzsdén jegyzett cégekre, illetve leányvállalataira, az általuk birtokolt offshore cégek ugyanis nem minősülnek ellenőrzött külföldi társaságnak, amelyekkel kapcsolatban adófizetési kötelezettség keletkezhet.