Aláírták Ankarában a Nabucco-szerződést

Hétfőn Ankarában aláírták a Nabucco gázvezetékkel kapcsolatos kormányközi megállapodást. A magyar delegációt vezető Bajnai Gordon miniszterelnök máris a gyakorlati kérdésekről tárgyalna, egyelőre azonban még arról sincs egyetértés, honnan kellene venni a gázt.

Törökországban öt ország vezetői hétfőn aláírták azt a kormányközi megállapodást, aminek célja a 3300 kilométeres Nabucco gázvezeték megépítése. Az ötven évre szóló egyezmény Ausztria, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország egy-egy vezetője szignálta.

A főszerep mostantól a megvalósításra alapított, bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline International GmbH-é - ezt nevezi a hétfőn aláírt megállapodás Nemzetközi Nabucco Társaságnak -, amelynek a magyar Mol Nyrt., az osztrák OMV, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz, a török Botas, valamint a német RWE energiavállalat a tulajdonosa.

A szerződés szövegét a Külügyminisztérium hamarosan nyilvánosságra hozza - közölte Bayer Mihály, a magyar utazó Nabucco-nagykövet az újságírókkal a török fővárosban. Beszámolt arról, hogy a megállapodás összhangot teremt a török és az európai szabályozás között. Példaként említette, hogy rögzítették: az Európai Bizottságnál és az Európai Bíróságnál lehet jogorvoslatot kérni, ha valamelyik fél nem tartja be a vállalt kötelezettségeit.

Magyar kezdeményezés

Bayer Mihály elmondta: az aláíró miniszterelnökök - magyar kezdeményezésre - egy politikai nyilatkozatot is aláírtak, amelyben vállalták, amilyen gyorsan lehet, ratifikálják a szerződést, és hat hónapon belül a vállalkozást támogató magánjogi szerződést kötnek a Nabucco-konzorciummal.

A megállapodás szerint a vállalat öt Nemzeti Nabucco Társaságot fog alapítani a szerződő országokban, állami szerepvállalás nélkül. A konzorciumban részt vevő vállalkozások az első 25 évben a vezeték mindenkori kapacitásának 50 százalékával, de legföljebb évi 15 milliárd köbméter földgázzal rendelkeznek, a többit pályázaton kell szétosztani. A beruházás költsége 2008-as árakon 7,9 milliárd euró. Az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mellett más bankok is jelezték, hogy szívesen adnak hitelt rá.

Már jöttek ajánlatok

A szállítandó gázra már 16 nem kötelező ajánlat érkezett azoktól a cégektől, amelyek szívesen vásárolnának a majdan 31 milliárd köbméteres csúcskapacitású vezetékből - jelentette be Andris Piebalgs uniós energiaügyi biztos hétfőn Ankarában. Piebalgs az első szállítási szerződéseket eredményező ajánlatok zárását a jövő év elejére várja. A jegyzési eljárás - amely már az idén megkezdődik - a potenciális befektetők számára jelzésértékű lesz arra nézvést, mekkora kereslet várható a gázra a 2014-től induló szállítás során.

Piebalgs szerint a 16 ajánlat teljes mennyisége meghaladja a 31 milliárd köbmétert, így nem lesz gond a finanszírozással. Azt is hozzátette, hogy Oroszország szabad szállítóként részt vehet, azokat a cégeket látva el, amelyek orosz gázt akarnak vásárolni a vezetéken.

Bajnai tüstént tárgyalna

Magyarország még ebben a hónapban megkezdi a tárgyalásokat a Nabbuco-konzorciummal a gázvezeték megépítésének gyakorlati megvalósításáról - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a megállapodás aláírása előtt.

A miniszterelnök azt mondta, hogy az esemény túlmutat egy papír aláírásán, politikai, társadalmi jelentősége van, hiszen azt is mutatja, hogy az együttműködés lehet a kivezető út a globális válsághelyzetekből, így a gazdasági válságból is. A gazdasági válság kezeléséhez három jelszó kell: együttműködés, közös irányítás és integráció, és Nabucco-vállalkozás is megfelel ezeknek kritériumoknak - idézte a kormányfő szavait az MTI.

Ha elkészül, a Nabucco évi 31 milliárd köbméter gázt szállít majd 3300 kilométer hosszan Európába, és ezzel alternatívát jelent majd az orosz szállításokkal szemben. A török-grúz, illetve a török-iráni határról indul, az ausztriai Baumgartennél végződik. Várhatóan 2014-ben kezd gázt szállítani, és a maximális kapacitása 2020-ra épül ki. Megépítését az teszi szükségessé, hogy Európa ma döntően orosz importból fedezi gázigényét, és az utóbbi években rendszeressé váló orosz-ukrán vita miatt ez a függőség egyre kockázatosabb. Márpedig a következő húsz évben mintegy 30 százalékkal, évi 600 milliárd köbméterre nő a kontinens földgázigénye.

Bizonytalanságok

A tervvel kapcsolatos legnagyobb bizonytalanság továbbra is az, hogy honnan lesz bele földgáz: Irán, Irak, Kazahsztán, Türkmenisztán és Egyiptom is felvetődött potenciális szállítóként, de Azerbajdzsánon kívül egyéb biztos forrás még nincs, sőt két hete Baku is eladta gáztartalékai egy részét Oroszországnak, ami nehéz helyzetbe hozta a Nabuccót.

Az iraki kormányfő hétfőn azt mondta, hogy Európa évi 15 milliárd köbméter iraki gázt kaphat Törökországon keresztül. Az iraki kormányszóvivő a hétvégén ezzel ellentétesen nyilatkozott. Mint mondta, lehetséges, hogy Irak egyszer majd szállít gázt a Nabuccoóba, de most a hazai igényekre összpontosít, és nincs felesleges, eladható gázmennyisége.

Az Egyesült Államok jelen lévő, eurázsiai energiakérdésekkel megbízott, rendkívüli nagykövete kifejtette, országa nem támogatja Irán részvételét a Nabucco földgázvezeték vállalkozásban, csak abban az esetben, ha Irán rendezi kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Európával. Richard Morningstar azt mondta, az Egyesült Államok kezet nyújtott Iránnak, de eddig nem kapott "pozitív választ". A nagykövet szerint Oroszországgal viszont megpróbálnak összehangolódni energiaügyi kérdésekben.

Erdogannak nincs baja Iránnal

A török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan viszont azt mondta, hogy Törökország szeretné, ha iráni földgáz is kerülne az Európába irányuló csővezetékrendszerbe, "ha a körülmények megengedik". Erdogan elmondta azt is, hogy Oroszország szerinte is szállíthat földgázt a Nabucco-vezetékbe, és Katar szintén fontos szállító lehet, cseppfolyósított földgázzal.

Ott van Ankarában Azerbajdzsán ipari és olajügyi minisztere, Natik Aliyev is, ő úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán érdeklődik a Nabucco iránt, mert szeretné "sokoldalúbbá tenni exportlehetőségeit". Egyiptom szintén jelen lévő olajipari minisztere, Szameh Fahmi a tervezett Arab Gázvezetéket ajánlotta a résztvevők figyelmébe forrásként a Nabucco számára.

Az sem egyértelmű, hogy Törökország mennyi gázra számíthat évente. Ankara szerint a végleges szerződés aláírása után további hat hónapnyi tárgyalásra van szükség, így nem véletlen, hogy a BBC szerint egyelőre az sem egyértelmű, mit írnak alá ma Ankarában a kormányfők. Az eseményen mindenesetre - magyar kezdeményezésre - közös politikai nyilatkozatot is kiadnak, és az Európai Unió egyoldalú nyilatkozatot tesz a beruházás támogatására.

A finanszírozással is lehetnek gondok

A hétfői német lapok is arról írtak, hogy sok a megválaszolatlan kérdés a Nabucco-megállapodással kapcsolatban. A Berliner Zeitung arra mutatott rá, hogy a Nabucco csak egyike a számos vezetéktervnek, mind az EU, mind Oroszország jó ideje alternatív megoldásokat is keres.

A Financial Times Deutschland első helyen a finanszírozást említette, utalva arra, hogy a 7,9 milliárd euróra tervezett építési költségek 30 százalékát a hat tulajdonos vállalat egymás között osztja fel, a fennmaradó részt "külső tőkéből" finanszírozva, és mivel a jelenlegi válság miatt a magán hitelintézetek óvatosak, az Európai Uniónak kell beszállnia.

Az újság szerint a költségekkel kapcsolatos bizonytalanságokat növeli, hogy a megállapított 7,9 milliárd euró csak a vezeték jelenlegi útvonalát foglalja magában, ehhez azonban még hozzá kell számolni a későbbre tervezett drága csatlakozási összeköttetéseket Azerbajdzsán, továbbá más, földgázkészletekkel rendelkező közép-ázsiai országok felé. Vitatott még egy csővezeték a Kaszpi-tengeren keresztül Türkmenisztán felé, amely milliárdokba kerülhet - írta a lap.

Újabban nehézségei támadtak a konkurens, eddig jobb helyzetben lévőnek tűnő - orosz hátterű - Déli Áramlat gázvezetéknek is: Bulgária követelte, hogy vizsgálják felül az országon áthaladó vezeték megépítésének már egyeztetett feltételeit - írta a Kommerszant című orosz lap.

Az ügyről ugyancsak beszámoló Vedomosztyi nevű újság szerint a parlamenti választások után kormányváltás elé néző Szófia egy Oroszország által megépítendő bulgáriai atomerőmű tervét is felfüggeszti. Bojko Boriszov leendő jobbközép kormányfő szeretne kiigazodni az elődjei által kötött szerződésekben, ezért követelte a távozó energiaügyi minisztertől, hogy vezessen be moratóriumot a nagy energiaügyletekre.

A Kommerszant az orosz energiaügyi minisztériumtól úgy értesült, hogy Szófia még semmilyen ajánlattal nem kereste meg Moszkvát, de a tárca nem számít hosszú fennakadásra.

A lap által megszólaltatott egyik elemző úgy vélte, hogy a Szófia által javasolt szünet annak megvitatására korlátozódik majd, hogy a választásokon győztes GERB nevű párt vezetése miként vehet részt a Déli Áramlat építésének és pénzügyeinek irányításában. Szófia aligha teheti meg, hogy lemond a Déli Áramlatról - ahogyan a Nabuccóról sem -, a Gazprom azonban időt veszíthet a vezeték építésében azzal, ha minden részletről újra meg kell állapodnia az új bolgár kormánnyal - tette hozzá.

Egy másik elemző szerint Szófia jobb feltételeket igyekszik majd kialkudni az orosz Gazprom cégtől. Megjegyezte, nagy mértékben Bulgáriától függ, hogy a vezeték melyik ága - a Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül Ausztriába, vagy a Görögországon át Olaszországba vezető - épül meg előbb.