Megfigyelési botrány a legnagyobb német banknál

A német Deutsche Bank AG két vezető tizstségviselőjétől vált meg a napokban egy belső vizsgálatra hivatkozva, amely szerint megfigyeltek egy felügyelőbizottsági tagot és egyéb személyeket - írja a Wall Street Journal (WSJ). Az ügyről elsőként a Spiegel számolt be, az elbocsátottak pedig Rafael Schenz, a bank biztonsági főnöke, illetve Wolfram Schmitt, a befektetői kapcsolatokért felelős vezető.

A frankfurti vádhatóság szerint a Deutsche Bank, illetve a társaság vezetői számos, a magánélet védelmét biztosító törvényt megszegtek, amikor a bankhoz kapcsolódó személyek után kémkedtek. Az ügyészség szóvivője az AFP hírügynökséggel közölte: még vizsgálják, hogy a bizonyítékok hatására hivatalos eljárást indítnak-e a kémkedés gyanúja miatt. A döntésre legalább két hetet várni kell. A német pénzügyi felügyelet és az adatvédelmi hivatal is vizsgálódik az ügyben.

A Deutsche Bank belső vizsgálata derített fényt a visszaélésekre. A megfigyeltek között ott volt Gerald Herrmann, a bank felügyelőbizottságának egykori tagja, akit bizalmas információk kiszivárogtatásával gyanúsítottak meg, illetve Michael Bohndorf részvényes, aki korábban kifejezetten kritikus volt a pénzintézet vezetésével kapcsolatban.

Egyes információk szerint kémkedtek az ismert médiamogul, Leo Kirchről és a Deutsche Bank igazgatójáról, Hermann-Josef Lambertiről is. A vád szerint a bank például magándetektívet alkalmazott annak kiderítésére, hogy van-e kapcsolat Bohndorf és Kirch között.

Az utóbbi években több hasonló céges kémkedési botrány volt Németországban, ahol még él a brutális állami megfigyelések emléke. A Lidl bolthálózatot szeptemberben másfél millió eurós pénzbüntetésre ítélték, miután bebizonyosodott, hogy rejtett kamerákkal követték dolgozóikat, figyelve, hogy mikor mennek a mellékhelységbe, miről beszélgetnek szüneteikben, és kikkel barátkoznak szabadidejükben. A Deutsche Telekom nevű telekommunikációs cég állítólag több százezer telefonhívást rögzített magas rangú vezetők és újságírók között. A német vasútvállalat pedig munkatársai e-mailjeit figyelte azután kutatva, hogy kapcsolatba léptek-e újságírókkal vagy parlamenti képviselőkkel.