Az ombudsman szerint alkotmányellenes a szuperbruttósítás

Vágólapra másolva!
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2009. június 29-én elfogadott módosítása 2010. január 1-től vezetné be az úgynevezett szuperbruttó jövedelemadó-alap meghatározást, amely szerint az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási járulék is. Szabó Máté az alap megsemmisítését indítványozza. A pénzügyi tárca közleménye szerint nincs gond a szabályozással.
Vágólapra másolva!

Az országgyűlési biztos álláspontja szerint a személyi jövedelemadó-alap ilyen kiegészítése nem áll semmilyen kapcsolatban az adóalanyok által megszerzett jövedelemmel, így olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek. Ezeket a munkáltató fizeti a munkavállaló után, és a munkavállaló szja-alany jövedelmével pusztán annyiban függenek össze, hogy a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás alapja a biztosított adóalany személyi jövedelemadóval és járulékokkal nem csökkentett jövedelme.

Mindezek mellett a foglalkoztató által fizetett és 2010-től adóalap-növelő tényezőként figyelembe vett, a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás semmilyen tekintetben nem befolyásolja az adóalany nyugdíj, illetve egészségügyi ellátását, így jövedelemként ez okból sem vehető figyelembe. Mindezekre figyelemmel az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szabályozás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.

A PM szerint nincs gond

A Pénzügyminisztérium szerint a parlament által elfogadott jövő évi adómódosítás megfelel az alkotmányos követelményeknek - derül ki a PM közleményéből.

A jövő évi változások jelentősen csökkentik a jövedelmek adóterheit, az átlagkereset környékén a változások 1-1,5 havi nettó bérnek megfelelő adót adnak vissza. Ezek a módosítások az adózók meghatározó részét kedvezően, előnyösen érintik, kivételt csupán azok képeznek, akiknek a havi jövedelme meghaladja az 1,75 millió forintot. A tárca szerint az adóalap megállapítása alapvetően adótechnikai kérdés.

Attól, hogy az elfogadott törvénymódosítás alapján a személyi jövedelemadó alapja 2010-ben már nem csak a jövedelem, hanem a munkáltató által fizetett járulék, valamint a százalékos eho is, nem eredményez adóteher növekedést, viszont láthatóvá válik, hogy a munkáltatónak mennyibe kerül a foglalkoztatás. A megváltozott adóalap alacsonyabb adókulcsokkal és magasabb sávhatárral párosul, biztosítva az adóteher mérséklést - olvasható a közleményben.

Ez az adóalap-megállapítás nem magyar sajátosság, Csehországban már bevezették, s ott az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek tartotta. Magyarországon több alkotmánybírósági döntés is született adóalap-megállapítással kapcsolatos ügyekben. Ezekben az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a kérdéses adóalap csökkentő, illetve növelő tételek összhangban vannak az alaptörvénnyel.