Senki nem mond semmit a bankoknak adott állami hitelekről

Vágólapra másolva!
Márciusban két nagy magyar kereskedelmi bank is komoly kölcsönt kapott a magyar államtól. Az akkori bejelentés szerint a cél kis és közepes vállalkozások helyzetének javítása volt a bankok által nyújtandó hitelek révén, ám arról, hogy a pénzt hogyan és mire használták fel a bankok, szinte semmit sem lehet megtudni. A pénzintézetek adatokat nem adnak ki, és bár folyamatosan jelentenek a pénzügyi tárcának, de ott sem közölnek számokat. A minisztérium elismerti, hogy a vállalkozások helyzete nem lett jobb, de szerintük ez nem elsősorban hitelezési probléma.
Vágólapra másolva!

Márciusban a magyar állam komoly hitelt nyújtott az OTP-nek és az FHB-nak, a kereskedelmi bankok abból a pénzből kaptak forrást, amelyet az IMF bocsátott Magyarország rendelkezésére még tavaly ősszel.

A szerződés értelmében a pénzintézetek nem saját pénzügyi helyzetük megerősítésére, hanem a kis és közepes vállalati szektor (szakzsargonban: a kkv-k) hitelezésének megsegítésére kapták a pénzt: az OTP Bank több mint 400 milliárd, az FHB Jelzálogbank pedig két részletben mintegy 120 milliárd forinthoz jutott.

A legnagyobb kereskedelmi bank OTP azt vállalta, hogy a rendelkezésére bocsátott összeget magyarországi ügyfelek hitelezésére fordítja (döntően rövid futamidőre), és ezen belül legalább 200 milliárd forint a vállalati finanszírozás bővítését szolgálja majd - a határidő jövő tavasz. A később egyedüli magyarországi bankként 30 milliárd forintos állami segélycsomagot is kapó FHB kevésbé volt ambiciózus, a jelzálogbank ugyanis csak szinten tartást vállalt a kkv-k és a lakosság hitelezésére vonatkozóan.

Igaza lett a szkeptikusoknak

A szkeptikusabb megfigyelők már a szerződések aláírásakor jelezték, nagyon nehéz lesz ellenőrizni, hogy a kapott összeget hova és miként helyezik ki a bankok, a pénzeket ugyanis nem lehet felpántlikázni. A szkepszisre az [origo] kérdéseire most adott banki és pénzügyminisztériumi válaszok sem cáfoltak rá.

Öt hónappal az állami megahitelről való megállapodás után ugyanis nem sokat lehet megtudni a pénz sorsáról. Azt ugyan több érintett is igyekezett leszögezni, hogy "véleménye szerint" a csomag elérte a célját, de konkrét számokat sem az OTP, sem az FHB, sem pedig a PM nem közölt erre vonatkozó, többször elküldött kérdéseinkre sem.

"Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az állam által nyújtott hitelek mennyiben segítették a kkv-kat, ma még végleges adatokat nem tudunk mondani" - áll a Pénzügyminisztérium válaszában. Az OTP Bank azt közölte, hogy a "hitelmegállapodás alapján keletkező forrásból a bank ebben az évben és 2010-ben jelentősen növelni kívánja finanszírozási tevékenységét (...) A hitelkeret felhasználása folyamatosan történik, alapvetően vállalati ügyfelek részére nyújtott hitelek formájában".

Piaci alapok

A hitelintézetek a kölcsönt piaci alapon kapják a magyar államtól, a bankközi referencia-kamat fölött 245-250 bázispont felárral, ennek megfelelően a kihelyezés is piaci alapon történik. Tekintettel arra, hogy a tőke- és kockázati költségeket kizárólag a bank viseli, a hitelek kamata tartalmazza a forrásköltségeken felül minimálisan a tőke-, kockázati és technikai jellegű költségelemeket.

Az FHB Bank szintén optimista volt, amit azzal támasztott alá, hogy a "piaci tendenciákkal ellentétben a banknál a kkv-ügyfélkörnek folyósított hitelállomány többszörösére növekedett, és jelenleg is több, mint 3 milliárd forintnyi hitel van bírálat alatt." A pénzintézetnél a válasz szerint "a vállalati üzletág által kiszolgált kis- és középvállalkozások száma szintén a többszörösére növekedett" - azt, hogy pontosan mennyire, többszöri rákérdezésre sem közölték, igaz, annyi tanácsot kaptunk, hogy "az FHB tevékenységének elemzését, üzleti teljesítményét az érdeklődők a soron következő negyedéves gyorsjelentésből ismerhetik meg".

Nem kezelik külön

Az állami százmilliárdok sorsát különösen azért lehet nehéz megítélni, mert ezt az összeget a jelek szerint nem kezelik külön az érintett bankoknál.

Az OTP azt közölte, hogy a bank folyamatosan követi és méri a vállalati szegmensben való aktivitását, valamint a hitel felhasználását és erről rendszeresen tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot, de a pénz külön kezeléséről nem kaptunk információkat. Az FHB erre a felvetésünkre konkrét választ adott: a pénzintézet az állami kölcsönt a többi - hasonlóan piaci árazással és piaci feltételek mellett rendelkezésére álló - forrásával együtt kezeli.

Forrás: MTI

Megkapja a riportokat a PM, de csak jövőre közli őket

"A cél elsősorban olyan vállalatok finanszírozása, amelyek hitelképesek, de a globális hitelszűke miatt jelenleg mégsem jutnak forráshoz. A vállalatok/vállalkozások finanszírozása a szokásos vállalati hitelezési és hitelbírálati folyamaton keresztül valósul meg. A kihelyezés üteme alapvetően attól függ, hogy mekkora az a kereslet, amely megfelel a bank által támasztott elvárásoknak" - mondta az OTP. Az állami kölcsönből nyújtott kkv-kölcsönök és az egyéb kkv-kölcsönök között nincsenek különbségek, azaz a bankok nem jelentek meg speciális konstrukciókkal az állami százmilliárdok befogadása után.

A banki válaszokból kiderült, hogy az állami kölcsönön alapuló hitelek gyakorlatilag piacinak minősülnek - a pénzintézetek és az állam közötti szerződés értelmében a bankok piaci alapon kapták a pénzt, és azt piaci alapon is hitelezik tovább. Kérdéses ugyanakkor, hogy ha minden "piaci" alapon működik, akkor miért volt szükség az állam részvételére, miért nem a piacról szerezték be a bankok azt a forrást, amit a kkv-szektorra szánnak, főleg hogy a banki stratégiákban amúgy is kiemelt helyen szerepelnek a kis- és közepes vállalatok. Amennyiben a piacok kiszáradása indokolta az állami beavatkozást, akkor felvetődik, hogy milyen alapon nevezhetőek piaci alapúnak az állami hitelek, ha a piacról ilyen feltételekkel nem lehetett volna beszerezni ezeket a pénzeket.

A pénzintézetek amúgy nem kalkulálnak nagy profittal az állami hitellel kapcsolatban: az OTP szerint szűken értelmezve ezek a hitelek várhatóan nem, vagy csak minimális mértékben fognak profitot termelni a bank számára. "Közvetetten még a bank eredményessége is javulhat azáltal, hogy az ily módon elérhetővé váló plusz források javítani fogják a magyar cégek helyzetét, ami várhatóan visszahat a bank teljes vállalati és lakossági portfoliójának minőségére és így a bank eredményességére is" - állította kérdésünkre a bank.

A PM hallgat, a kamara nem lát semmit

A banki riportokat megkapó Pénzügyminisztérium szintén nem volt közlékeny, a tárcánál annyit mondtak, hogy a bankoknak nyújtott hitelekről csak jövőre tudnak adatokat adni. "A bankok a megállapodásban foglaltaknak megfelelően határidőre beszámolnak, ezekből azonban most még nem tudunk végleges adatokat mondani, hiszen még nem zárult le a program" - mondták a PM-nél.

A pénzügyi tárcánál azt is elmondták, hogy a gazdasági minisztériumban épp most készül egy előterjesztés a kkv-k helyzetéről és a várható kormányzati tennivalókról, és csak akkor tudnak részletesebb tájékoztatást, illetve átfogó adatokat adni, ha ez a kormány elé kerül.

"Azt látjuk, hogy a jelenlegi körülmények között a kkv-k helyzetében nem sikerült előrelépni, ezért is kívánt ezzel a kérdéssel foglalkozni a kormány" - fogalmazott a PM, amely szerint itt nem csak hitelezési kérdésről van szó. "Elég nehéz megmondani, hogy a kkv-kat elsősorban a beszűkült hitelezés hozza nehéz helyzetbe, vagy a beszűkült piacok. Valószínűleg ez az utóbbi a meghatározó" - vélik a minisztérium szakértői.

A kkv-szektor nehézségeit érzékelik az érdekképviseleti szervek is, de az okokkal kapcsolatban más a véleményük. "Nehéz megítélni, hogy az állami kölcsönök tompították-e a válságot, hisz nincsenek kimutatások, de az biztos, hogy semmiképp sem oldották meg a kkv-k problémáit" - fejtette ki kérdésünkre Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki szerint a gondokra utal az is, hogy egyre többen igényelnek Széchenyi-kártyát és egyre többen kérnek segítséget a kamarától is.