Alagút készülne Kelenföld és a Nyugati között

Körülbelül 22-25 év múlva, 2031 és 2034 között épülne ki teljesen Budapest elővárosi vasúti közlekedése. ekkor már kész lenne az alagút Kelenföld és a Nyugati pályaudvar között, műtárggyal kötnék össze a Ferencvárosi és a Kőbányai teherpályudvart, és teljes hosszában megépülne az észak-déli regionális gyorsvasút. Addig is, már a fejlesztések kezdetén 480 milliárd forintra lenne szükség az elővárosi vonalak fejlesztésére.

Újabb pályázatok kiírásával folytatódik az elővárosi vasúti fejlesztés előkészítése Budapesten - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) csütörtökön.

A közlemény szerint az elővárosi vasúti fejlesztés első szakaszának keretében ősszel további előkészítési munkák indulhatnak meg, mivel a NIF Zrt. az elkövetkező napokban kiírja a közbeszerzési eljárást az elővárosi vasútvonalak megállóhelyein parkolók, buszfordulók tervezésére.

Szeptemberben a társaság a Rákospalota-Újpest-Vác, illetve a Kőbánya-Kispest-Cegléd vasútvonalak elővárosi célú fejlesztésére kiírt tervezői tendert is megjelenteti.

480 milliárd kéne

A NIF közleményében rámutatott: a Budapest Keleti és Nyugati pályaudvar csatlakozó vonalszakaszainak tervezési munkái már 2008-ban megkezdődtek az I/a ütemben, majd októberben várhatóan megkezdődik az I/b ütem előkészítése is, amelynek célja a Nyugati pályaudvar csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztése.

A NIF és a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) Kht. közös megbízásából még 2008 júniusában készült el a nagy távlatú közlekedésfejlesztési elképzeléseket keretbe foglaló elővárosi közlekedésfejlesztési stratégiai terv "Az S-Bahn rendszerű gyorsvasúti közlekedés kialakítása és a budapesti elővárosi vasúthálózat fejlesztése" címen. Elkészült a fejlesztések első ütemét megalapozó részletes megvalósíthatósági tanulmány is.

Az első ütemben 2009 és 2020 között alapvetően a jelenlegi vasúti fejpályaudvari hálózatszerkezet fejlesztése történik meg, amely kétvágányú vasúti pályák esetén 15-20 perces, egyvágányú vasúti pályák esetében 30 perces elővárosi követést tesz lehetővé.

Az infrastruktúra fejlesztés forrásigénye mintegy nettó 480 milliárd forint, a járműbeszerzés forrásigénye pedig megközelítően nettó 160 milliárd forint. A jelentős forrásigény miatt a fejlesztések végrehajtását két uniós költségvetési ciklus alatt javasolja a koncepció.

És még 390 milliárd is kéne

A második és harmadik ütemben 2021 és 2027 között a fejpályaudvari rendszert kiegészítik az úgynevezett belső körvasút (törzsvonal) fejlesztésével. A Ferencvárosi pályaudvar és a Kőbányai teher pályaudvar között összekötő műtárgy épülne, összekötve ezzel a délnyugati és északkeleti vonalakat.

A nagyvasúti gyorsvasúti rendszert kiegészítendő megépülne az észak-déli regionális gyorsvasút első üteme. E fejlesztések forrásigénye további mintegy nettó 390 milliárd forint.

Meg aztán 270+240 milliárd kéne

A negyedik ütem 2028 és 2030 között a harmadik ütem többlet alternatívája lenne annyiban, hogy ekkor már az észak-déli regionális gyorsvasút teljes, kifejlett formájában működne. Az infrastruktúra fejlesztés forrásigénye a IV. ütemben további nettó 270 milliárd forint.

Az V. fejlesztési szakaszban 2031-2034 között létrejönne Budapest és környéke elővárosi jellegű vasúti közlekedésének teljes üteme. Létrejönne a Budapest-Kelenföld és a Budapest-Nyugati pályaudvar közötti vasúti alagút. Az V. ütemben az infrastruktúra fejlesztés forrásigénye további nettó 240 milliárd forint.