Százmilliárdokért kezdhet tiszta lappal az új kormány

A később jelentkező veszteségek elhallgatásával vádolta meg a kormányt a Fidesz elnöke, aki szerint a 2010-re tervezettnél mintegy 900 milliárddal nagyobb a reális költségvetési hiány. Az eltérés nagy része azonban nem bizonyos kiadások eltitkolásából adódik, hanem politikai döntések, illetve a gazdasági válság lefolyásának függvénye. Ha az új kormány tiszta lappal szeretné kezdeni a ciklust, az biztosan százmilliárdokkal rontaná az egyenleget.

Orbán Viktor 900 milliárddal nagyobb hiányt tart reálisnak 2010-ben

"A kormány által tervezett 3,8 százalékos hiánycél csak papíron jöhet ki, úgy, hogy az állami vállalatoknál, a Magyar Nemzeti Banknál, illetve számos más területen felhalmozódó és csak később jelentkező hiányadatokat elhallgatják" - fogalmazott hétfőn Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki szerint reálisan 7,5 százalékos hiánnyal kell számolni a 2010-es költségvetésben. Hasonló kritikát fogalmazott meg a Fidesz alelnöke, Varga Mihály egykori pénzügyminiszter is, ami arra utal, hogy a választási győzelemre esélyes párt már elkezdte felkészíteni a lakosságot és a piacokat a deficit várható megugrására.

A parlament előtt fekvő költségvetési törvényjavaslat szerint jövőre a büdzsé 12 662 milliárd forintos bevétel és 13 533 milliárd forintos kiadás mellett 870 milliárd forint hiánnyal fog zárni. Az államháztartás egészére 1060 milliárd forintos, 4 százalékos pénzforgalmi hiánnyal kalkulál a kormányzat, az uniós módszertannak megfelelő eredményszemléletű deficit pedig ennél 0,2 százalékponttal kisebb - így adódik a hiányt nagy részben finanszírozó Nemzetközi Valutaalap (IMF) által is elfogadott 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél.

A Fidesz elnökének 7,5 százalékos értéke a 26 300 milliárd forintos GDP-értéket elfogadva azt jelenti, hogy az állami kiadások közel 2000 milliárd forinttal lennének nagyobbak a bevételeknél, vagyis a mostani tervhez képest több mint 900 milliárd forinttal nőne a deficit.

Orbán Viktor szavai arra utalnak, hogy nem kiadásnövelés miatt számít a hiány megugrására, hanem azért, mert szerinte a költségvetési törvény nem kalkulál bizonyos, hiánynövelő tételekkel. A költségvetési törvény előírja, hogy milyen tételeket kell elszámolni a bevételek és a kiadások között, és eddig sem a 2010-es hiányt nagyjából a kormány által jelzett szintre váró Költségvetési Tanács (KT), sem pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem mutatott rá olyan jelentősebb tételekre, amelyek ekkora eltérést indokolnának.

Adósságátvállalás: 400 milliárd forint

A fideszes és a kormánypárti prognózisok közötti eltérés legnagyobb része arra vezethető vissza, hogy az ellenzéki párt a jelek szerint tiszta lappal kezdene, és az állami cégek adósságának átvállalására szavaz majd. "Amennyiben felhatalmazást kap, akkor a Fidesznek kötelessége lesz a külföldi hitelezők és a hazai nyilvánosság tájékoztatása, ami azt jelenti, hogy tiszta vizet kell önteni a pohárba az állami cégek konszolidálásával" - fogalmazott az [origo]-nak Varga Mihály. Varga szerint még nem tudják, hogy milyen helyzetet örökölnek, de ha megnyerik a választásokat, akkor törekednek majd arra, hogy tiszta helyzetet mutassanak be.

Varga már október közepén azt mondta, hogy a hibás kormányzati számításnak az az egyik oka, hogy a büdzsé nem számol a MÁV és a BKV adósságával - Oszkó Péter pénzügyminiszter azt felelte erre a felvetésre egy televíziós interjúban, hogy ez csak akkor hiánynövelő tétel, ha egyszerre visszafizetjük a két állami társaság teljes adósságállományát, márpedig ez nem indokolt és nem is kötelező. "A pénzügyminiszter legyinthet erre, azt is mondhatja, hogy utánam az özönvíz, de ezekkel az adósságokkal valamit kezdeni kell" - jelentette ki Varga, aki szerint akkora az adósság, hogy azt sem a menedzsment, sem pedig a BKV-tulajdonos főváros nem tudja majd egyedül kezelni. A Fidesz már kormánypártként is a szanálás híve volt: az 1998-ban szanált állapotban átvett MÁV adósságait egy 1999-es és egy 2001-es döntésével is átvállalta (a MÁV-ot azóta nem szanálták).

A KT nem bízik 2011-ben és 2012-ben

A Költségvetési Tanács 2010-re a rövidtávon optimistább makropálya következtében a kormányzati tervszámokhoz közel eső egyenleggel számol, de 2011-re és 2012-re a hivatalos ESA-95 szerinti deficitcél 0,7-0,7 százalékos túllépését prognosztizálja a külső tételekre és a kamattételekre adott technikai kivetítés alapján. Ennek hátterében az MNB veszteségtérítésével kapcsolatos többletkiadáson túlmenően az áll, hogy a kormányzati becslésekhez képest a KT rendre kisebb bevétellel számol fogyasztási adókból és személyi jövedelemadóból. Ráadásul az állami vállalatok eredményével kapcsolatos államháztartási elszámolási szabályok következetes alkalmazása akár a GDP több tized százalékpontjával is tovább ronthatja az Áht. szerinti egyenleget - figyelmeztet a testület.

Adósságokkal is képes működni a két állami vállalat, de politikailag megmagyarázható az adósság átvállalása. Az új kormánynak érdeke lehet, hogy elődje számlájára rendezze a lehető legtöbb vitás ügyet, azaz például rendezett pénzügyi helyzetű állami cégekkel vágjon neki a saját ciklusának. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha politikailag a mostani kabinethez tudja kötni ezeket az "örökölt" kiadásokat. A tét nem kicsi, a BKV-nak ugyanis csaknem 90 milliárd, a MÁV-csoportnak pedig 210-220 milliárd forintos adóssága van, amihez hozzá lehet számolni a kórházak 70-90 milliárdos adósságát is. Ez a három tétel összesen mintegy 400 milliárd forintot tesz ki, ami a GDP több mint 1,5 százaléka, azaz ha a kormány átvállalja az adósságokat, máris 4,5 százalék felé közelít a 2010-es deficit.

A fideszes álláspont szerint a költségvetés nem számol az állami vállalatoknál keletkező veszteségekkel sem, és azt a KT is jelezte, hogy "az állami vállalatok eredményével kapcsolatos államháztartási elszámolási szabályok következetes alkalmazása" egyelőre nem valósult meg. Ez 2010-től változik, az új szabályozás értelmében ugyanis a veszteség automatikusan megjelenik az eredményszemléletű hiányban. A legnagyobb tétel a MÁV, itt ugyanis a KT szerint a működési veszteség 70-80 milliárd forint is lehet jövőre.

"Az eredményszemléletű költségvetésben végrehajtjuk az uniós szabályok szerint azoknak az állami vállalatoknak a konszolidációját, amelyek beleesnek az ESA-körbe" - közölte az [origo]-val a Pénzügyminisztérium. Ez azonban még nem jelent teljes átláthatóságot. Az európai uniós szabályozás, azaz az ESA alapján például a MÁV Start Zrt. a kormányzati szektor része ugyan , az anyavállalat, a MÁV Zrt. azonban nem, vagyis csak a személyszállító cég vesztesége jelenik meg a hiányban, a teljes MÁV-é nem, ahogy arra egy korábbi elemzésében a KT is rámutatott.

A Pénzügyminisztérium azonban azt közölte: a költségvetés nem készül arra, hogy az állami vállaltok adósságát átvállalja. Sőt, a PM válasza szerint a kormány azt szeretné elérni, hogy "az állami vállaltok hatékonysága növekedjen, például a MÁV esetében, a közösségi közlekedés egészében pedig a támogatás csökkenthető legyen".

Kezesség, önkormányzatok és tartalék: 280 milliárd forint

A makrogazdasági pályától, illetve a válság lefutásának konkrét megvalósulásától függő tételek közé tartoznak az állami kezességek és garanciavállalásokból adódó kockázatok. A rizikó itt abból adódik, ha a gazdasági válság miatt a kezességbeváltási kockázatok megemelkednek, vagyis egyre több adós jelent fizetésképtelenséget, ami azt jelenti, hogy a kezesnek, azaz az államnak kell fizetnie.

A kezesállomány 2600 milliárd forint, ennek nagy része a kkv-kör finanszírozását segítő Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-hez tartozik, ahol a beváltási arány 2008 végére elérte a 3,5 százalékot - szemben az eddig jellemző 0,8 százalék körüli szintekkel. A KT számításai szerint 2010-ben akár 30 milliárd forintos többletkiadással is lehet ezen a soron számolni, ami több, mint a GDP 0,1 százaléka. A PM nem tagadja, hogy a kezességből adódhatnak pluszkiadások, de azt hangsúlyozza, hogy a költségvetés tartalmaza az egyes garanciatípusoknál adható állami garanciakereteket, és tartalmazza az adott garancia esetleges beváltásából származó várható kiadásokat is. Egyelőre tehát kérdéses, hogy lesz-e szükség pluszforrások bevonására, ez elsősorban az általános gazdasági helyzet nehezen prognosztizálható alakulásán múlik.

Problámát jelenthetnek a 2010-es költségvetés szempontjából az önkormányzatok is. A büdzséterv szerint az önkormányzatok pénzforgalmi szemléletben kevesebb mint 200 milliárd forintos hiánnyal számolhatnak, de az iparűzési adó csökkenése és a megszorításokból adódó eladósodás komoly kockázatokat hordoz. Ha az önkormányzatok nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket, a KT becslései szerint ezen a tételen akár 100 miliárd forintos is lehet a problémás állami kintlevőség, azaz extrém esetben akár ennyivel is nőhet a deficit.

Jelentős eldugott kockázati tétel az is, amelyik a tartalékokhoz, illetve azok idő előtti elköltéséhez kapcsolódik. A kormányzat a jövő évi makrofolyamatok kiszámíthatatlanságára hivatkozva szokatlanul nagy tartalékokkal tervezte a 2010-es büdzsét - a gond csak az, hogy ebből mintegy 150 milliárd forintnyit már el is költött a távhőáfára, a korhászfinanszírozásra, a gyermekétkeztetésre, illetve a közalkalmaztottak bérkompenzációjára.

E.ON, MNB, Út a munkához: 250 milliárd forint?

Vannak olyan tételek is a Fidesz kommunikációjában, amelyek nehezen értelmezhetők. Ezek közül a legnagyobb összeget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteségének elszámolása jelenti. Varga Mihály a téma felvetésekor még 300 milliárd forintos, úgynevezett sterilizációs veszteségről beszélt a 2010-es költségvetéssel összefüggésben, de később kiderült, hogy ez az összeg a jelenlegi információk alapján erősen túlzó, és semmiképp sem a jövő évi büdzsét terheli.

A sterilizációs veszteségről szóló kijelentéseket Oszkó Péter visszautasította, arra hivatkozva, hogy az idei évre a központi banknál "nulla veszteség" valószínűsíthető. A jegybank a nemzetközi hitelcsomag lehívásából adódó költségek miatt 2010-től várhatóan komoly veszteségekkel számolhat, de ennek nem lesz hatása a 2010-es költségvetésre. A jogszabályok szerint a központi bank veszteségét két forrásból kell finanszírozni: a jegybank eredménytartalékából és a költségvetésből. A büdzsé akkor lép be a finanszírozási folyamatba, amikor a tartalékok már nem elegendők, a költségvetésnek a jegybanki mérleg közgyűlési elfogadását követő 30 napon belül, azaz a tárgyévet követő tavasszal kell megtérítenie a nem fedezett hiányt. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az MNB valóban veszteséges lesz jövőre, akkor az a 2011-es költségvetési hiányt dobja majd meg.

A Fidesz vezetőinek kommunikációjában feltünt két egyéb tétel is. Az ellenzéki párt szerint számolni kellett volna az E.ON-nál vállalt 66 milliárd forintos átrendezés miatt keletkezett kockázattal, valamint az "Út a munkához" program 60-80 milliárd forintos hiányzó fedezetével is. Az ellenzéki párt ezt nem pontosította ugyan, de az E.ON-nak feltehetően azért járna ez a tetemes összeg, mert ez a cég volt korábban a monopol földgáz-nagykereskedő, így kompenzációt kaphat, amiért nem nőtt együtt a hazai ár az import beszerzési árral 2008 második fele és 2009 eleje között. A PM ezzel szemben azt közölte, hogy az E.ON esetében nincs szó olyan árkompenzációról, ami a költségvetést terhelné. Annyi biztos, hogy a társaság május végén hatvanmilliárd forint megfizetését kérte a kormánytól a fogyasztók által felhalmozott tartozás ellenében, illetve, hogy június elején megszületett a megállapodás, amelynek értelmében a kormány vállalta, hogy 2010 végéig egy külön díjelemen keresztül az E.ON részére megtéríti a többletköltséget. Az "Út a munkához" program hiányzó fedezetéről sem tud a PM. A tárca azt közölte, hogy a jövő évi előirányzat 110 milliárd forint az idei 97 milliárd forinttal szemben.