Fideszes zavart jelez az IMF-vita

Az IMF és a Fidesz között kialakult konfliktus alapján úgy tűnik, az ellenzéki párton belül sem világos, hogy kormányra kerülésük esetén pontosan mit is kezdenének a gazdasággal és a költségvetéssel. A Fidesz is akar IMF-hitelt, de egyben a hiány elszállásával is számolnak, amit viszont a nemzetközi szervezet nem tolerálna. Igaz, a meccs még nincs lefújva, az IMF ugyanis több országban is megengedte a hiány növelését.

Nem lenne jó üzenete, ha Dominique Strauss-Kahn IMF-elnöknek kellene megszólalnia Magyarországgal kapcsolatban

Nem értenek egyet a jövő évi költségvetési folyamatokkal kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve a 2010-es választások nagy esélyese, a Fidesz gazdaságpolitikusai. Az ellenzéki párt azt mondja, hogy 2010-ben egyes, szerintük eltitkolt tételek miatt, a kormány által előrejelzettnél akár 900 milliárd forinttal is nagyobb lehet a deficit, az IMF magyarországi képviselői szerint azonban reális a kabinet 3,8 százalékos prognózisa.

James Morsink delegációvezető azt sem rejtette véka alá, hogy a Fidesz által emlegetett 7 százalékos hiányt nem tolerálná a szervezet, arra utalva ezzel, hogy amennyiben a Fidesz verziója valósul meg, és megugrik a deficit, akkor annak lennének következményei a hitelezői oldalon is. A Fidesz egyik vezető gazdaságpolitikusa, Varga Mihály kedden ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az ellenzéki párt "sem tolerál olyan gazdaságpolitikát, amely a hiány növelését tűzi ki célul".

Kevésbé érzékenyek a hiányra

A hiány növelését célul kitűző gazdaságpolitika hivatalosan sosem volt az ellenzéki párt programja, de a korábbi nyilatkozatokhoz képest Varga mostani kijelentése mégis egyfajta hangsúlyeltolódásra utal. A Fidesz vezetői ugyanis növekedésorientált gazdaságpolitikát hirdetnek, ami, bár nem jár automatikusan a deficit megugrásával, de a nemzetközi tapasztalatok szerint ezek a stratégiák jellemzően kevésbé figyelnek az egyensúlyra. Az eddigi megnyilatkozások is arra utaltak, hogy a Fidesz jóval kevésbé tartja kőbe vésettnek az IMF által elfogadott hiányszámokat, mint a mostani kormány, és bár Varga is azt állítja, hogy nőhet a deficit, de azt is egyértelművé tette, hogy pártja nem a hiány növelésében látja a megoldást.

Nem volt azonban ez mindig ilyen egyértelmű. Orbán Viktor áprilisban, a Reutersnek adott interjújában még azt mondta, hogy a leendő kormány a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatás növelésére összpontosít, az egyetlen lehetséges út a válságból történő kilábalásból az adók jelentős csökkentése. Orbán vitathatónak nevezte, hogy a gazdasági gondokkal küszködő Magyarországnak miért kell 3,9 százalékon tartania a GDP-arányos államháztartási hiányt az idén, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, vagyis áttételesen arra utalt, hogy a válság miatt indokolt lehet a deficit növelése. Hasonlóan nyilatkozott Matolcsy György, a Fidesz egyik meghatározó gazdaságpolitikai háttérembere is, egykori gazdasági miniszter, aki korábban ki is mondta, hogy egy átfogó adóreformért cserébe emelkedhet a költségvetési deficit.

Orbán annyi korlátozást tett, hogy a hiány nem lehet magasabb az EU átlagánál: ez az idén 6 százalék, jövőre pedig 7,3 százalék. Az uniós átlag és a 2010-re, a Fidesz által reálisnak tartott deficit kísértetiesen hasonlít egymásra, az ellenzéki párt szerint ugyanis 7,3-7,5 százalékos lesz jövőre a büdzsé hiánya. Szerintük ugyanis olyan tételekkel is kell számolni, amelyekkel a mostani kormány nem kalkulált: elmaradó adóbevételekkel, a kórházak, a MÁV és a BKV konszolidálásával, illetve a jegybank várható veszteségeivel.

Számítana a Fidesz az IMF-re

A Fidesz egyik politikusa és az IMF delegációjának vezetője kisebb szócsatába keveredett a napokban, de ez nem jelenti azt, hogy ne számítana az IMF-re a következő, várhatóan Fidesz-vezetésű kormány - sőt, a vezető ellenzéki politikusok közül szinte mindenki beszélt már arról, hogy újabb hitelre lenne szüksége az országnak. (A Fidesz több pénzügyekkel foglalkozó politikusát és szakértőjét is kerestük, de nem sikerült elérni, illetve megszólaltatni őket ebben a témában.)

Varga korábban 10-15 milliárd eurós újabb hitelcsomagról beszélt, Orbán Viktor pedig júniusban fejtette ki, hogy a jobbközép ellenzék tárgyalásokat kezd jövőre az IMF-fel egy új hitelcsomagról, ha megnyeri a parlamenti választásokat. Matolcsy még tavasszal mondta azt, hogy az országnak új IMF-megállapodásra van szüksége, amely mérsékelten magasabb államháztartási hiányt engedélyez, továbbá az adók csökkentését, ami élénkítené a gazdaságot. A jelek szerint a Fideszen belül ezzel együtt sincs még döntés az új IMF-hitellel kapcsolatban, Matolcsy is saját véleményeként mutatta be az új hitelszerződést, amelyet majd javasolni fog.

Az egykori gazdasági miniszter szerint az új szerződésnek az állami adminisztráció, az állami vállalatok, az egészségügy, az önkormányzatok, az adórendszer és az oktatás reformjára kell koncentrálnia. Matolcsy szerint a kamatokat kellene csökkenteni, amit az uniós segélyek és a külföldi tőkebefektetések keltette felívelés egészíthetne ki, és azt is el kellene érni, hogy a bankok ne a jegybanki betétekbe helyezzék a forrásaikat, hanem a gazdasági szereplőknek hitelezzék azt ki (a kereskedelmi bankok csaknem 3400 milliárd forintot tartanak jelenleg az MNB-ben).

Nagy kérdőjel a 2010-es év

A Fidesz tehát jó eséllyel hosszabbítana az IMF-fel, és Varga kijelentése ellenére is könnyen lehet, hogy azzal a céllal ülnek majd le a tárgyalóasztalhoz, hogy a jelenleginél magasabb hiány mellett is adjon pénzt a szervezet Magyarországnak. Márpedig tárgyalások szinte biztosan lesznek, hisz bár Magyarország az idén sikeresen elszakadt az IMF pénzétől (Oszkó Péter pénzügyminiszter le is mondott az utolsó részletről), és saját magát finanszírozza, de jövőre változhat a helyzet. "Nem is az idei év a fő probléma, hanem az, hogy jövőre átlagosan 85-100 milliárd forintnyi kötvényt kellene majd kibocsátani és eladni a befektetőknek kéthetente, márpedig az nem  ígérkezik könnyű feladatnak" - fejtette ki Pálmai Pallag Dávid, a Raiffeisen vezető kötvénykereskedője.

A nagy kérdőjel a jövő év: az idén azért könnyebb a helyzet, mert a válságkezelés miatt nagy a piacokon a pénzbőség, valahol el kell költeniük a pénzügyi intézményeknek a forrásaikat, ezért is fordulnak viszonylag könnyen a magyar kötvények felé. Előbb-utóbb azonban elzárulnak a pénzcsapok, sőt egy újabb pénzügyi vihar sem elképzelhetetlen, és ekkor olyan állapotba kerülhet az ország, mint amilyenben 2008 októberében volt, amikor "karnyújtásnyira voltunk az összeomlástól" - fogalmazott az elemző, aki szerint ebben a bizonytalanságban nincs más választása az országnak, mint az IMF segítségét maga mellett tartani. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint pedig jelenleg csupán arról van szó, hogy a Fidesz teszteli a piacot, hogy az miként reagálna a hiány megemelkedésére. A válasz pedig egyértelmű: "nem tolerálna" magas hiányt a gazdasági élet.

Nem mindig volt finnyás az IMF

A Fidesz talán csak abban bízhat, hogy nem lenne példa nélküli a deficitcél lazulása: mind a magyar, mind pedig más országok hiányának növelésére volt példa az utóbbi hónapokban. Magyarország tizenhárom hónapja kapta az IMF-Világbank-EU hitelkeretet, azóta négy felülvizsgálatot tartottak, és két esetben is sor került az idei deficitcél emelésére, ami azt mutatja, hogy a szigoráról ismert nemzetközi szervezet is hajlandó a módosításra. Az év eleji, első felülvizsgálatkor 2,6-ról 2,9 százalékra változtatták a költségvetés GDP-arányos hiánycélját, a második felülvizsgálat májusban volt, akkor tovább növelték a hiánycélt, 3,9 százalékra. Jelenleg is ez az érték van érvényben.

A rugalmasságra utalnak a nemzetközi tapasztalatok is, az IMF ugyanis nem csak Magyarországon szembesül azzal, hogy a kormányok - különböző indokokra hivatkozva - az eredetileg vállalt deficitnél magasabb hiány tolerálását kérik a szervezettől. Az IMF-nek a magyarországihoz hasonló problémái vannak Szerbiában, Romániában, Lettországban és Ukrajnában is.

Belgrádban az IMF és a kormány október végén abban állapodott meg, hogy a 2010-es büdzsét 4 százalékos hiánnyal tervezi majd a kabinet, míg korábban még 3,5 százalékos deficitet kért a finanszírozó szervezet, és időközben 4,5 százalékról 5,5 százalékra ment fel a tolerált érték. Románia idei államháztartási hiányát eleinte 4,6 százalékra tervezték, de az IMF végül augusztusban abba is belement, hogy 7,3 százalék legyen a deficit, és Gheorghe Pogea román pénzügyminiszter a minap már azt közölte, hogy ezt is túllépik majd Bukarestben (az elemzők 8 százalékot sem tartanak kizártnak, a 2010-es cél pedig egyelőre 5,9 százalék). A 7,5 milliárd dolláros segélyt szerző és 17 százalékos GDP-csökkenésre számító Lettországban a kormány 10 százalékos hiánnyal kalkulál jövőre, szemben a hitelfelvételkor vállalt 8,5 százalékkal.

Az intő példa: Ukrajna

Van azonban intő példa is a térségben: Ukrajna olya mértékben engedte el állami kiadásait, hogy az IMF befagyasztotta a következő hitelrészletet. A hitelezőknél az verte ki a biztosítékot, hogy a januárban választásokat tartó Kijevben a parlament megemelte a minimálbért és nem vitte feljebb a lakossági gázárat sem, sőt, Viktor Juscsenko elnök sem vétózott, annak ellenére, hogy az IMF határozottan erre kérte őt. Az IMF 4 százalékos deficitet írt elő a hitelnyújtáskor, az elfogadott büdzsé pedig 8 százalékos hiánnyal készült, de a Fitch hitelminősíítő szerint az állami gázcég, a Naftogaz veszteségét figyelembe vevő deficit 11 százalékos is lehet.

Az ukrán költekezés az IMF legfelsőbb köreihez is elért, november elején a szervezet elnöke, Dominique Strauss-Kahn jelentette be, hogy a választásokig felfüggesztik a hitelszerződést. A felfüggesztés azt jelentette, hogy Kijev nem kapta meg a november közepén esedékes 4 milliárd eurós részletet sem, így Ukrajnának a piacon kellene valamiképp a hiányát finanszíroznia - ezt megnehezíti, hogy az ország adóssága az összes hitelminősítőnél bőven a befektetésre ajánlott kategória alatt van, ami szerencsés esetben is nagyon drága hitelfelvételt tesz csak lehetővé, ha egyáltalán van, aki hitelezne Kijevnek. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Ukrajnának legközelebb 2010 végén kell majd egy nagyobb devizahitelt visszafizetnie (400 millió dollárt), addig azonban nincsen ilyen kötelezettsége, így akár ki is húzhatja addig az IMF pénze nélkül is.