Mennyi lesz jövőre a borítékban?

A cégek többsége mostanra eldöntötte, hogy 2010-ben adnak-e fizetésemelést a dolgozóknak. Ha nem, a közepes keresetűeknek akkor is több lehet a borítékban a személyijövedelemadó-változások kapcsán, a minimálbéresek pedig pár ezer forinttal többet kaphatnak havonta az OÉT megállapodásától függően.

• A válság további híreit itt olvashatja!

A cégek többsége mostanában hozta meg a végleges döntést a jövő évi bérfejlesztésről, a humánerőforrás-tanácsadással foglalkozó cégek átfogó felméréseiből az derül ki, hogy többen emelnek majd bért jövőre, mint ebben az évben. A Hay Group legutóbbi felmérésében részt vevők közel 65 százaléka állította, hogy lesz béremelés, és csupán 18 százalékuk döntötte már el, hogy 2010-ben befagyasztja a béreket - mondta az [origo]-nak Gyenge Zsolt, a cég szakértője.

A Hewitt legutóbbi felmérése szerint idén Magyarországon a megvalósult béremelés alig érte el a 3 százalékot, de jövő évi kereteket illetően bizakodóbb a magyar piac, a 2010-re tervezett béremelés 5 százalék körül mozog.

Ennek ellenére az egyéb költségtudatos intézkedések jövőre is megmaradnak - így például a vállalatok több mint 60 százaléka továbbra is létszámstopot tart majd életben, és közel 40 százalékuk tervezi a javadalmazási stratégia átalakítását - mondta az [origo]-nak Makrai Fanni, a Hewitt tanácsadója.

Növekedést csak az szja változásai hoznak

A Deloitte ügyfeleinek többsége nem készül valamennyi munkavállalót vagy a munkavállalók többségét érintő, meghatározott mértékű százalékos béremelésre, a válság miatt ezt kevés cég teheti meg - osztotta meg benyomásait az [origo]-val Veszprémi István. A Deloitte partnere szerint egyes vállalatoknál a teljes bérköltség 1-2 százalékos növelésével a szükséges fejlesztéseket, előléptetéseket tudják fedezi. Annak ellenére, hogy nehéz helyzetben vannak a vállalatok, az egyéni és vállalati teljesítmény függvényében a célkitűzés alapján járó idei prémiumokat 2010 elején várhatóan kifizetik.

A személyijövedelemadó-változások kapcsán a dolgozók egy részének borítékjába több kerül, ám ez a tény általában nem befolyásolja a cégeket a jövő évi bérfejlesztési tervek meghozatalakor. Ez nem jótékonyság, fordítva is hasonlóan cselekednek.

Ha egy munkáltató az adószabályok dolgozót érintő hatásaitól függetlenül alakítja ki bérezési rendszerét, kedvezőtlen változás esetén sem kompenzálja a munkavállalókat - mondta az [origo]-nak Gyuricsku Eszter, a Deloitte szakértője. Előfordul, hogy mégis "jótékonykodnak" a cégek, a dolgozók számára biztosított természetbeni juttatások jövő évi adóterhelésének növekedése miatt például a munkáltatók egy része - a lehetőségekhez mérten - az adóterhek egy részének viselését tervezi.

Egy helyben toporog a minimálbér-vita

Az Országos Érdekegyeztető Tanács bértárgyalása éppen azért nem halad előre, mert a felek nem tudják eldönteni, hogy figyelembe vegyék-e a jövő évi minimálbér meghatározásánál az adóváltozások hatását. A tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése és a járulékok 5 százalékpontos csökkentése mérsékli a cégek terheit, ami a munkavállalók szerint pluszforrást teremt a bérfejlesztésre.

A MÁV-nál - és a MÁV leányvállalatainál - például a folytatandó bértárgyalások az Országos Érdekegyeztető Tanács bérajánlásához kötöttek, tehát annak ismeretében kezdődhet csak meg az érdemi vállalati egyeztetés - közölte a társaság. A cafeteria rendszer tárgyalása és annak felülvizsgálata szintén a bértárgyalások része. Konkrét bérajánlatot ennek megfelelően a MÁV csoport vállalatai csak az OÉT ajánlása után tudnak tenni az érdekképviselőknek. Az általában az év utolsó napjaiig folyó tárgyalásokon alakul ki a következő év juttatási rendszere.

A munkaadói oldal jövőre a recesszió és egyéb gazdasági mutatók alakulása miatt 73 ezer forintos minimálbérrel lenne elégedett, a szakmunkásoknak járó garantált bérminimumot pedig változatlanul hagyná. A szakszervezeti oldal viszont 71 500 forintról 76 ezerre emelné a minimálbért, míg a garantált bérminimumot 87 500 forintról 90 ezer forintra, tekintettel a céges bérköltségek csökkenésére.

Azzal a kormányzati oldal is egyetért, hogy a megállapodás kialakításánál figyelembe kell venni az adórendszer változásait.

Átment a szuperbruttó

Mivel az Alkotmánybíróság elutasította a szuperbruttósítással kapcsolatos beadványokat, a jövő évtől bevezetik a személyi jövedelemadózásban az új technikát. Az adóalapba beleszámít majd a munkáltató által fizetett, a foglalkoztatót terhelő járulék, illetve biztosítás hiányában az egészségügyi hozzájárulás összege is. Egy 150 ezer forintos bruttó bérrel rendelkező dolgozónak például 190 500 forint után kell fizetnie a személyi jövedelemadót az új számítási metódus szerint.

Riadalomra viszont nincs ok, mivel ezzel párhuzamosan változnak az adókulcsok, és jelentősen nő a kedvezményes kulcsra jogosító sávhatár is, így összességében a munkavállalók 99 százalékának nő a nettó bére. Az átalakítás nagy nyertesei a 200-500 ezer forintos bruttót keresők, de közülük is csak azok, akik a korábbi években nem vettek igénybe nagyobb összegben személyijövedelemadó-kedvezményt, ezek többsége ugyanis jövőre megszűnik.

Átlagosan 2,7 százalék

A Hay Group idei felmérése szerint idén a magyarországi vállalatok 58 százaléka emelt bért, átlagosan 2,7 százalékkal. A felsővezetők béreit növelték a legkisebb mértékben, illetve ebben a körben volt a leggyakoribb a bérek befagyasztása.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi döntésével nagy kő esett le mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazók szívéről. Az előbbinek nem kell a negatív döntés esetén keletkező bevételi kieséssel kalkulálni, illetve annak pótlásával foglalkozni. A munkáltatók és a munkavállalók pedig a korábbiak szerint számolhatnak. A társaságok többsége már lezárta a jövő év tervezését, melyben a bérek meghatározása során figyelembe vette a 2010-től hatályba lépő adóváltozásokat is, így sok esetben a bérköltség szinten tartásával és a járulékteher csökkenésével továbbra is számolhat. A munkavállalók jelentős része szintén profitálhat a jövő évei adóváltozásokból még akkor is, ha bruttó jövedelme nem változik - véli Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője.

A nettó kereset alakulása

Bruttó bér	Nettó bér 2009*	Nettó bér 2010	Különbség
71 500	57 815	57 815	0
87 500	68 215	68 833	618
100 000	76 340	76 510	170
150 000	104 715	107 215	2500
200 000	125 215	137 920	12 705
250 000	146 000	162 405	16 405
300 000	169 500	185 490	15 990
400 000	216 500	231 940	15 440
500 000	263 500	274 300	10 800

*Második félév

Forrás: Pénzügyminisztérium Jövedelemkalkulátor

Gyuricsku Eszter szerint a szuperbruttó bevezetése nem jelent számottevő adminisztrációs többletköltséget a cégeknek, de számos értelmezési kérdés felvetődik. Így például nem egyértelmű, hogy a kedvezményes járulékfizetés mellett alkalmazott Start-kártyásoknál eltérő lehet-e az adóalap-növelés mértéke, és az sem, hogy milyen számítási módszer irányadó majd a külföldön foglalkoztatott és adóterhet nem viselő járandóságot szerző magyar munkavállaló esetében.

Fejlesztők és szinten tartók

Van példa a bérfejlesztésre is a válság alatt. Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO Consulting partnere elmondta, hogy mivel az M27 a magyar piacon 2010-ben is növekedési stratégiát követ, ezért mind a munkaerőlétszámot, mind a béreket fejlesztik jövőre. A cafeteria-rendszer módosulásával a béren kívüli juttatásokhoz is hozzányúlnak, de nem a keret változik, hanem annak struktúrája: "a hidegétel-utalvány helyett a meleg lesz automatikusan része a csomagnak" - mondta a cég helyi partnere.

A Malév 2010-ben nem tervez bérfejlesztést - tudtuk meg Hegedűs Ádámtól, a társaság szóvivőjétől. A cég vezetésének tervei szerint a társaságnál a cafeteria-rendszer jövőre is fennmarad - amennyiben a cég pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi. A Malév utoljára 2006-ban hajtott végre bérfejlesztést, akkor 5 százalék volt ennek a mértéke.