Róna Péter: Új közgazdaságtan kell

Nemcsak a GDP számítási módját és jelentőségének megítélését kell újragondolni, de "a gazdaságot vizsgáló tudományágaknak is jelentős változásokra van szükségük, hogy minél jobban megértsék a valóságot" - fejtette ki Róna Péter közgazdász a GDP mint mutatószám jövőjéről rendezett konferencián.

A közgazdaságtannak teljesen új alapokra kell helyeznie tevékenységét, mert a gazdasági fenntarthatóság olyan tényezőktől is függ, amelyeket a közgazdaságtan nem mér, és abba beépíteni is lehetetlen - mondta Róna Péter közgazdász A GDP-n túl: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jólét mérése című konferencián szerdán.

A GDP csak a pénzben mérhető termelés és szolgáltatás alakulását mutatja, azonban azt nem vizsgálja, hogy ezek növekedése milyen folyamatok mentén valósul meg. Jelentős problémát jelent továbbá, hogy a GDP adatok megbízhatósága egyre romlott az elmúlt évtizedekben, mivel a szolgáltatási szektor egyre nagyobb aránya miatt egyre kevésbé pontosak az adatok - magyarázta Róna Péter.

Az állami szektor szolgáltatásainak jelentősége felértékelődött az utóbbi időben, azonban a GDP ezt sem méri megfelelően. A jelenlegi mérési adatok szerint az államok átlagosan a GDP 40 százalékát költik arra, hogy előállítsanak 20 százaléknyi GDP-t, ami óriási mértékben pazarló államokat feltételez - tette hozzá.

Úgy vélte, nagyobb mértékben kellene mérni a háztartások jövedelmi helyzetét, emellett a jövedelmet és a fogyasztást a vagyoni helyzettel együtt kellene kimutatni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a vagyoni különbségekre és azok alakulására, mivel a klasszikus piacok eltűntek, a legtöbb piaci szereplő "oligopolisztikus" szervezetekbe tömörült (ez az jelenti, amikor néhány nagy szereplő ellenőriz egy piacot, valódi verseny nélkül).

Róna Péter kiemelte: ideje beismerni, hogy az emberek gazdasági tevékenysége nem tehető bele egy konzisztens rendszerbe, ezért a gazdaságot vizsgáló tudományágaknak is jelentős változásokra van szükségük, hogy minél jobban megértsék a valóságot.

A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által rendezett szerdai konferencián a szakemberek arra keresték a választ, hogy a GDP megfelelő mérőszám-e az életszínvonal meghatározásához.

Elsősorban a másfél évvel ezelőtt létrehozott Stiglitz-bizottság jelentését tárgyalták, amely szerint a GDP jelenlegi középpontba állítása félrevezeti a döntéshozókat, mivel ők a GDP maximalizálására törekszenek, ugyanakkor az állampolgárok nagyobb figyelmet fordítanának a biztonságra, a levegő-, a víz- és a zajszennyezés csökkentésére, illetve más intézkedésekre, amelyek mind fékezik a GDP növekedését.