Klímacsúcs: jön a Tobin-adó?

A klímaváltozás kapcsán is felvetődött a Tobin-adó néven ismert elképzelés: ezúttal Franciaország melegítettet fel a pénzügyi tranzakciókra kivetett globális adó ötletét, mint aminek révén támogatni lehetne a fejlődő államokat a változó éghajlathoz való alkalmazkodásban.

Párizs azt javasolta a koppenhágai klímacsúcson, hogy a sokat emlegetett Tobin-adóból lehetne fedezni a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelmének költségeit. Bernard Kouchner francia külügyminiszter New Yorkban, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélései után újságírók előtt elmondta: "szinte érezhetetlen terhet jelentő, mindössze 0,005 százalékos" adót volna szükséges kivetni világszerte valamennyi banki tranzakcióra.

Ezer euró megmozgatása így csupán 5 cent adóteherrel járna, a bevételből viszont a fejlődő országok fedezhetnék a klímaváltozás elleni küzdelem költségeit, továbbá felvehetnék a harcot a szegénységgel, és jutna forrás az oktatás és az egészségügy fejlesztésére is - mondta a francia külügyminiszter.

A banki tranzakciók megadóztatása mellett Franciaország javasolja, hogy hozzanak létre egy nemzetközi testületet azzal a feladattal, hogy kísérje figyelemmel és ellenőrizze a klímavédelmi vállalások teljesítését. A terv 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott ENSZ klímaértekezleten merült fel először. A szervezet az elképzelés szerint a Környezetvédelmi Világszervezetet (World Environment Organization - WEO) nevet kapta volna. Kouchner szerint az ötletet a soron következő, 2012-es klímacsúcson lehetne megvalósítani, éppen a klímaváltozás elleni harc mérföldkövének számító brazíliai csúcs 20. évfordulóján.

A nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatását James Tobin amerikai közgazdász javasolta elsőként. A Nobel-díjas gazdasági szakértő a múlt század hetvenes éveinek elején dolgozta ki az elképzelést, a nemzetközi devizaügyletekkel összefüggésben. Az eredeti terv szerint az adó a spekuláció okozta károk felszámolását szolgálta volna. A Tobin-adó koncepciója számos alkalommal előkerült a politikai diskurzusban, ám ez az adófajta a piaci szereplők és a politika ellenállása miatt nem terjedt el. A világméretű gazdasági válság elmélyülése óta az elképzelés ismét felmerült: idén már egyebek között a német pénzügyi kormányzat és a brit pénzügyi felügyelet is javasolt hasonlót.