Hazavághatják a magyar termelőket az ízetlen cigik

Egy brüsszeli tervezet tulajdonképpen csak a Virginia típusú dohány használatát engedélyezné a cigarettagyártásban, az aromás Burley eltűnne a palettáról. A legtöbb cigi a két dohányfajta keverékéből áll, ráadásul a szakértők szerint nem bizonyított a Burley hátránya, így a magyar dohányipar nem érti a tervezetet és reménykedik abban, hogy nem lesz belőle semmi. Amennyiben mégis átviszik, akkor minden márkának közel azonos íze lehet, és jelentősen lecsökkenhet a magyar termőterület.

"Remélem, hogy ez csak egy rémálom" - közölte az [origo] kérdésére Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnöke azzal kapcsolatban, hogy egy brüsszeli elképzelés szerint 2012-től gyakorlatilag megtiltanák, hogy a cigarettagyártáshoz felhasznált dohány aroma- és adalékanyagot tartalmazzon.

A jelenlegi tervek szerint a Burley és a Virginia dohánytípusok közül utóbbinak kedvezne a szabályozás, de még nem történt konkrét döntés ebben az ügyben. Amennyiben a mostani elképzelések alapján lépne életbe a szabályozás, akkor a magyar dohánytermelők rosszul járnának, mert itthon mintegy 1800 hektáron termelnek Burley típusú dohányt is - mondta Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség elnöke, aki szerint egyelőre korai lenne értékelni a tervezett lépés hatásait.

Lecsökkenhet a magyar termőterület

Bényei szerint egyáltalán nincs alátámasztva, hogy a Virginia típusú dohány egészségesebb lenne a Burleynél, mégis az előbbi javára döntve hozzávetőleg ötezer féle pácot vonnának ki a forgalomból. Ennek nincs ésszerű magyarázata - tette hozzá.

A magyarországi termelőterület jelenleg 5800 hektár, ami a döntés hatására 1800 hektárral csökkenthet, ami a kisemberek megélhetését tenné tönkre, akik ezt a nagy hagyományokkal rendelkező kézi munkát végzik.

Összesen 1160 termelői engedély van, ebből 900 a Burley típusú dohány termelőké, tehát kis területeken, kistermelők foglalkoznak a Burleyvel, ami természetes szárítású, szárítási ideje négy hónap körül van. A Virginiát mesterséges kamrákban, meleg levegő befújásával szárítják, alig egy hét alatt, Bényei szerint ez azt mutatja, hogy a Burley szárítása inkább környezetbarát.

Bényei amúgy elképzelhetetlennek tartja, hogy mindegyik dohánytermelő ország beleegyezzen a változtatásokba. Lesznek országok, akik majd ellenállnak, nekünk pedig majd onnan kell importálni, miközben itthon is megterem - tette hozzá.

Az adalékanyagok szabályozása hosszú múltra tekint vissza, mint a termékkel kapcsolatos általános előírások egyik kiemelt eleme - magyarázta Lebovics Anna, a British American Tobacco Hungary kommunikációs és CSR vezetője. Ezen szabályok felülvizsgálata folyamatos, az ezekre vonatkozó bővülő tudományos ismeretekkel összhangban.

Nincs tudományos alap a letiltásra

A tervezett szigorításhoz hasonló szabályozást eddig Kanadában vezettek be. Az ottani jogszabályi változások az adalékanyagok egy jelentős részének további használatát megtiltották anélkül, hogy ezek károsságát tudományos tények igazolták volna. Jelenleg tehát nincs tudományos alap arra vonatkozóan, hogy hasonló változtatást a világ más részein is érvénybe kéne léptetni - tette hozzá.

Más piacok, mint amilyen a teljes nyugat-európai piac is, a Kanadaitól nagyban eltérő ízlésvilággal rendelkeznek a cigaretta piac tekintetében. Európában ugyanis a fogyasztói ízlésnek megfelelően a piacon levő legtöbb termék alapját Virginia és Burley dohánykeverék képezi, a termékek minősége pedig adalékanyagok hozzáadásával garantálható. Ennek megfelelően a változás szinte az összes piacon levő terméket érintené néhány, egyébként prémium kategóriába tartozó termék kivételével.

 

 

Egy, a kanadaihoz hasonló, jogszabályi változás Európában tehát meghatározó negatív következményekkel járna - magyarázta Lebovics. A feketekereskedelem jelentős növekedését eredményezné, súlyos következményekkel járna a dohánytermesztés területén a dohánytermelők helyzetének ellehetetlenítése miatt, továbbá korlátozná a fogyasztói igények kielégítését és teljesen felborítaná a jelenlegi piaci mechanizmusokat.

Épp ezért gondolja a British American Tobacco Hungary, hogy amíg a jogszabály megváltoztatásának nincsen tudományos alapja, addig az egyes államok rugalmasságának meg kell maradni abban, hogy figyelembe vegyék a helyi körülményeket, a helyi ízlést és ennek megfelelően döntsenek a szabályozásról a potenciális gazdasági hatások figyelembe vételével.

Legálisból az illegálisba

A dohányszektor egyébként az említett uniós szabályozástól függetlenül sem éli fénykorát, ami elsősorban az elmúlt időszak adóemeléseivel magyarázható - közölte Patai András. Ebben az évben januárban és júliusban emelkedett a jövedéki adó mértéke, ráadásul a nyáron még az áfakulcs növelése is drágította a cigarettákat, ebből pedig egyenesen következik a fogyasztáscsökkenés. 2008-ban még 16 milliárd szál cigaretta fogyott el a magyar legális piacon, az idén 15 és 15,5 milliárd szál közötti forgalomra számít a Szövetség, azaz mintegy 3-6 százalékos lehet a visszaesés.

A válság körülményei között, fizetőképes kereslet csökkenése mellett a fogyasztónak áremeléskor három választási lehetősége van: abbahagyja a dohányzást, olcsóbb terméket vásárol a legális piacon, vagy a feketepiacról szerzi be a terméket. Az adóemelések hatására az idén megállt az feketepiac utóbbi években tapasztalt csökkenése. Jelenleg a teljes piachoz mérve 10 százalék körüli lehet az illegális, adózatlan forgalom aránya, ami durván 30 milliárd forintos kiesést okot a költségvetésnek - mondta Patai András, hozzátéve: a 10 százalékos feketepiaci forgalom megfelel a nyugat-európai fejlett országokban mért arányoknak.

Az adózatlan termékek visszaszorításának két eszköze van: a kiegyensúlyozott, a fizetőképes kereslethez igazított adópolitika és a határellenőrzés szigorítása az illegális termékek ellen. A dohányzás elleni küzdelemben ezért a döntéshozóknak nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a dohányipar is úgy működik, mint bármely más gazdasági ágazat, és a magyar dohányipar is versenyez a többi ország hasonló ágazataival, ezért a szabályozásokban egyensúlyt kell tartani - mondta Patai András.

Az utóbbi években a folyamatosan dráguló cigaretták miatt egyre többen fordultak az úgynevezett egyéb dohánytermékek, elsősorban a sodrott dohány fogyasztása felé, amely olcsóbb, kisebb adótartalma miatt. A jelentős növekedést mutató szegmens bővülése várhatóan lelassul a jövőben, ugyanis az uniós pénzügyminiszterek tanácsa novemberben elfogadta egy új jövedéki szabályozás koncepcióját. Az új előírások átláthatóbbá, hosszabb távon tervezhetőbbé teszik a dohánytermékek jövedéki adóztatását és a sodrott dohány adóztatását közelítik a cigaretta adótartalmához.

Folyamatosan drágul

A pénzügyminiszterek megállapodása szerint a cigaretta minimális jövedéki adója 2014. január 1-től a jelenlegi ezer szálankénti 64 euróról 90 euróra emelkedik, a teljes jövedéki adóterhelésnek pedig el kell érnie a kiskereskedelmi ár 60 százalékát, a jelenlegi 57 százalékkal szemben.

 

 

A tagállamok között jelentősek az eltérések a cigarettaárakban, a régebbi tagországokban jóval magasabbak az árak a keleti uniós országokban jellemzőnél, a harmonizálásra is épp azért volt szükség, mert az újabb tagországok, illetve egyedüli régi kivételként Görögország jóval alacsonyabb adókulcsot használnak, mint a régiek. A testület a fokozatosságra szavazott, Görögország és több új tagállam, köztük Magyarország is átmeneti haladékot kapott, így a kötelező szintet csak 2018. január 1-re kell elérnünk. Ezt azt jelenti, hogy 1000 szálra vetítve évente mintegy 3 euróval kell növelni az adószintet.

Az uniós pénzügyminiszterek döntése értelmében a következő tíz évben folyamatosan drágulni fog Magyarországon is a cigaretta. 2018-ban mai áron 800 forint körüli összeget kell majd fizetni egy csomagért. Korlátozzák az EU-tagok közti cigarettabehozatalt is.