A GKI szerint tartható a hiánycél

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2010-ben stagnálás körüli állapotban lesz, kilábalás, szerény növekedés csak a második félévben várható. A hiánycél nehezen, de tartható, korrekciójára a kutatóintézet kétféle reális lehetőséget lát.

Magyarországon a 2010-es költségvetési törvény 3,8 százalékos deficittel számol, ennek tartására irányuló kormányzati akarat esetén a 2010-es költségvetés korrektnek, feszítettnek, kockázatokkal, de még reálisan elérhetőnek minősíthető. Az új kormány azonban változtathat is a költségvetési politikán, és elképzelhető az egyensúlyi cél módosítása is - állapítja meg a GKI honlapján olvasható előrejelzés.

A jelenlegi hiánycél korrekciója elvileg háromféle megközelítésben vethető fel - vázolja fel a tanulmány. Az első abból indul ki, hogy a költségvetés tényleges kiadása nemcsak 2010-re, hanem tartósan magasabb a korábban gondoltnál. Ez az államháztartás egyensúlyának több évre szóló fellazítását jelentené, valamint súlyos konfrontációt a nemzetközi szervezetekkel.

A második felfogás szerint évközi gondok esetén akár pótlólagos bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő intézkedésekkel, de teljesítik a 2010-re elfogadott 3,8 százalékos hiánycélt, és ennek túllépésére csak a valódi konszolidációs szükségletek miatt kerül sor. A későbbiekben pedig néhány évre a 4 százalék körüli hiánycél fenntartását - nem pedig csökkentését - hirdetnék meg, például az adócsökkentések végrehajtása érdekében.

A harmadik lehetőség szerint az új kormány az államháztartási kiadási rendszerek átfogó átalakításába kezd, és ezt párosítja a foglalkoztatás adóterheinek további jelentős mérséklésével. Úgy kívánja megvalósítani a konszolidációt, hogy utána 2011-re teljesíti a 3 százalék alatti (az euróbevezetés egyik feltételeként előírt) maastrichti egyensúlyi kritériumot. Az ország még 2010-ben belép az euró előszpbájaként működő ERM-2 rendszerbe.

Az első megközelítés lényegében járhatatlan - állapítják meg a dolgozat szerzői. A nemzetközi szervezetek, ha egyáltalán elfogadnak valamilyen módosítást, az csak egyszeri és átstrukturálással vagy reformokkal összekapcsolódó lehet. Az ellenükben végrehajtott költségvetési fordulatot a piac drasztikusan megbüntetheti.

A második megközelítés esetleg, a harmadik pedig bizonyosan megvalósítható. Ezekben az esetekben reálisan 5 százalék körüli 2010-es hiánycél alakulhat ki, miközben az egyszeri konszolidációs kiadások nélkül maradna a 4 százalék körüli érték. Szakmai szempontból a harmadik változat lenne a legkedvezőbb: a tovább javuló befektetői megítéléssel párosulva hozzájárulna az államadósság kamatterheinek csökkenéséhez, növelve az adóterhek további mérséklésének lehetőségét is.