"Ez a pálya tarthatatlan" - ez történt 2009-ben a cégekkel

A gazdasági válság miatt tömeges leépítésekre került sor, több mint egy évtizede nem látott szintre emelkedett a munkanélküliség, új adószabályokat vezettek be, százmilliárdokat adtak magyar bankoknak a kkv-k hitelezésére, emelkedett a minimálbér és újra az a hivatalos álláspont, hogy közeledik a magyar euró. Parragh László, az MKIK elnöke értékeli 2009 öt legfontosabb, magyar cégekkel kapcsolatos történését.

Beütött a gazdasági válság

Az idei évet érezhetően átjárta a gazdasági válság. A komoly recesszióba sűllyedő Magyarországon is érdekelt nagy nemzetközi cégek közül jelentős leépítést jelentett be a General Electric és a Suzuki is, az Opel pedig szintén a krízis miatt elég bizonytalan helyzetbe került. A magyarországi munkanéküliség 13 éves csúcsra emelkedett, a leépítések nagy részét pedig a kis- és közepes vállalati (kkv) szektor viselte.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) elnökének értékelése
A kkv-k jelentőségét jól mutatja, hogy tavaly a nagyobb cégekre jellemző csopotos létszámleépítésekben 50 ezer ember veszítette el az állását, a kkv-knél pedig további 100 ezer munkahely szűnt meg.

Európában a nagy kutatóintézetek szerint az idei második, illetve harmadik negyedévben gyakorlatilag véget ért a válság, és az utolsó negyedévben enyhe növekedést lehetett tapasztalni a fejlett világban. Az Európai Unióban (EU) jövőre 1 százalékos, 2011-ben pedig 1,5 százalékos növekedés várható, szemben az idei év 4 százalékos visszaesésével. A fejlett államokat tömörítő OECD szerint az iparosodott államok közül mindössze öt olyan van, ahol 2010-ben nem fog nőni a gazdasági teljesítmény: Írország, Izland, Spanyolroszág, Görögország és sajnálatos módon Magyarország.

A prognózisok szerint a kelet-közép-európai térség bővülése gyorsabb lesz az uniós átlagnál, a régióban ugyanis 1,8 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP), de Magyarország kimarad ebből a felívelésből. Nálunk két dologtól függ a gazdasági teljesítmény: az egyik, hogy miképp muzsikál a világgazdaság, a másik pedig, hogy a magyar gazdaság fundamentális alapjait sikerül-e rendbe tenni. Az első pont esetében van ok optimizmusra, de a második esetében nincs sok. A legfontosabb az lenne, hogy növekedjen a magyar cégek versenyképessége, amihez az államigazgatás, az egészségügyi rendszer, az oktatás, a korrupciós helyzet és az energiaárak rendszerének komoly átalakítására van szükség.

A foglalkoztatási kilátásokkal kapcsolatban ellentmondásos a kép: felmérésünk szerint jövőre a kkv-k összesen 17 ezres létszámbővítéssel számolnak, amit a nemzetközi helyzet nem igen támaszt alá, így feltehetően stagnálásra kell felkészülni. A szektorok közül azokban lehet nagyobb a munkaerőfelvétel, ahol nagy volt a leépítés és vannak exportpiacok, azaz a feldolgozóiparban, míg a másik nagy vesztes ágazatban, az építőiparban erre nincs esély.

*****

Változtak az adó- és járulékszabályok

A kormány komolyan hozzányúlt a vállalatok járulék-, illetve adókörnyezetéhez. A 2009-es évre vonatkozó adócsomag szerint július 1-jétől a 20 százalékos normál áfakulcs 25 százalékra emelkedett, bevezettek egy speciális, 18 százalékos kulcsot a tejre, tejtermékekre, kenyérre és pékárukra, illetve augusztustól a távhőre. Módosították az szja-táblát: a korábbi 18 százalékos kulcshoz tartozó 1,7 millió forintos sávhatár 1,9 millióra emelkedett (2010-től 5 millió forint a sávhatár), a munkaadói tébé-járulék 5 százalékponttal, 27 százalékpontra csökken és megszűnik a jelenleg 1950 forintos, tételes egészségügyi hozzájárulás.

Parragh László értékelése
Az élő munka terheit csökkenteni kell, ezt jó iránynak tartom, a mi gondolkodásunkkal ez összeegyeztethető, de ehhez a kiadásokat is csökkenteni kellene. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy az összes adóteher nem változik, sőt, növekszik az elfogadott adócsomag szerint. A társadalombiztosítási befizetés ugyan valóban 300 milliárd forinttal apad, de az adókedvezmények eltűnése, a szakmai minimálbér bevezetése és cafeteria megadóztatása miatt jövőre nem lesz adócsökkentés Magyarországon.

Egyértelmű mindeközben, hogy a kormány mozgástere végtelenül szűk, igazából csak egyet tehetne, ha lenne ereje, felhatalmazása, ideje és bátorsága: ez pedig a struktúrák átalakítása. A mostani pálya nem fenntartható, a költségvetési szigorítások hosszú távon nem működőképesek, azok az intézmények ugyanis, amelyek nem kapnak forrást, egyszerűen "kiszáradnak". Az elvonásoktól a MÁV, a BKV, az egészség- vagy az oktatásügy nem fog hatékonyabban működni, a költségstruktúrát kellene átalakítani. Jelenleg csak idő kérdése, hogy mikor robban fel a rendszer.

*****

Pénzt kaptak a magyar bankok

A gazdasági válság miarr a magyarországi bankok közül három - az OTP Bank az FHB, illetve az amúgy is állami MFB - komoly állami forrásokat kapott tavasszal, deklaráltan azzal a céllal, hogy ennek segítségével javítsák a foglalkoztatási szempontból különösen fontos és a nagyon nehéz helyzetbe került kis- és középvállalati szektor finanszírozási helyzetét és enyhítsék a magyar gazdaság visszaesését. A magyar állam az OTP Banknak több mint 400 milliárd forint, az FHB Jelzálogbanknak két részletben mintegy 120 milliárd forint összegű kölcsönt nyújtott, a pénzt az IMF-EU hitelkeret terhére kapták a pénzintézetek.

Parragh László értékelése
Nem tudjuk, hogy ezek a források mennyire hasznosultak, csak azt tudjuk, hogy március és július között 800 milliárd forintos volt a forráskivonás a magyar kkv-szektorban. Az tehát biztos, hogy a források csökkentek, a cégek arra panaszkodnak, hogy drága a forrás, sok garancia kell és magas a kamatszint.

Összességében azt tudom mondani: lehet, hogy hatott a bankcsomag, de az biztos, hogy nem nagyon látszik, bár természetesen az is elképzelhető, hogy ha nem tették volna be ezt a pénzt a rendszerbe, akkor még rosszabb lenne a helyzet.

*****

Emelkedett a minimálbér

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) az évé végén a minimálbér kétezer forintos emeléséről döntött, a munkaadói oldal a tárgyalások folyamán azt hangsúlyozta, hogy a mostanihoz hasonló recessziós környezetben ez rontja a versenyképességet, miközben a munkavállalók a keresetek reálértékének fenntartása mellett érveltek.

Parragh László értékelése
Válságos időszakban nem szerencsés egy olyan adminisztratív korlát fenntartása, amilyen a minimálbér, ugyanis még mindig jobb az a munkahely, ami megvan, mint az, amelyik ugyan magasabb bért kínál, de nem létezik. Ez ma Magyarországon különösen azért fontos, mert egyes régiók és szektorok egyszerűen nem tudják kitermelni a minimálbért sem, ezért én úgy vélem, hogy fel kellene függeszteni a minimálbér intézményét az elkövetkező három évre, minden munkaadó és munkavállaló egyezzen meg, ahogy tud.

Az idén decemberben elfogfadott kéteter forintos emelésnek amúgy szerintem nem lesz érdemi hatása, a cégek meg fogják oldani az ebből adódó gondokat. Problémát inkább az okozott, amikor 2001-2002-ben jelentősen emelkedett a minimálbér, akkor sok cég nem volt képes ezeket a költségeket kigazdálkodni.

Vállalati szempontból fontos esemény volt a szakmai minimálbér bevezetése is, de ezen a téren kisebb zűrzavart lehet tapasztalni. A jogszabály szerint ugyanis az APEH állapíthatja meg szakmánként a minimálbér-szinteket, és amennyiben a munkaadó nem ezen összeg alapján fizeti be a járulékokat, akkor fokozott adóellenőrzésre számíthat. Ennek a szabálynak az alkalmazásától egyelőre mindenki tart, és az adóhatóság sem foglalkozik még a kérdéssel.

*****

Bajnai szerint közeleg a magyar euró

Bajnai Gordon szerint ha a következő kormány tartja a mostani kabinet által felvázolt irányt, akkor akár négy éven belül bevezethető Magyarországon az euró. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Magyarország jó úton halad afelé, hogy a térségben először vezesse be az eurót, a csatlakozási céldátumról azonban csak akkor van értelme beszélni, hogy már hitelt érdemlően lehet azt megtenni.

Parragh László értékelése
A kormányfői logika értelmezhetetlen, egy leköszönő kormány nem gondolhatja komolyan, hogy az általa kijelölt pályát követi majd az új kabinet is. A kormánypártok épp azért buknak meg, mert a mostani politika nem elég hatékony a választók szerint - ez így működik Magyarországon és más országokban is.

A mostani pálya pedig fenntarthatatlan, amíg nincsenek strukturáis átalakítások, addig csak rövid távról lehet beszélni. Ez egy akna a következő kormányzatnak, ugyanis nyílvánvalóan változtatni kell a pályán, és az is biztosra vehető, hogy lesznek a szekrényben csontvázak. Az álllami vállalatok hiányának pótlása nagyobb lehet annál is, amit az ellenzék mond.

Az euróval kapcsolatban két út van. Mind a kettőt lehet sikeresen csinálni, csak el kell dönteni, mi merre is szeretnénk menni. Ha egy ország úgy dönt, hogy nem veszi át az eurót, akkor olyan gazdaaságpoitikát kell csinálni, amely kivédi a kinnmaradásból adódó kockázatokat, de ha az a döntés születik, hogy nekünk igenis kell a közös pénz,, akkor következetesen végig kell menni az úton. Annak nincs értelme, hogy kijelölünk egy céldátumot, de nem teszünk semmit annak elérése érdekében. Úgy vélem, mindenképp olyan gazdaságpolitika kell, ami alapján lehetővé válik az euró átvétele, utána még mindig el lehet dönteni, hogy ténylegesen milyen döntést hozunk.