Jön a károsabb sodrós cigi a drága dobozos helyett

A cigaretta jövedéki adójának és így árának emelkedésével egyre népszerűbbé válik a sodrós cigi. A sodort cigaretta már a teljes dohánypiac több mint 20 százalékát teszi ki, pedig egyes kutatások szerint az egészségkárosító hatása jóval nagyobb a dobozosénál. Egy doboz cigaretta ára 2018-ra nyolcszáz forintba kerülhet.

Évek óta folyamatosan emelkedik a sodrós dohány piaci részesedése a dohánytermékek piacán, ami aggodalommal tölti el az egészségügyi döntéshozókat és a dohányzásellenes szervezeteket. Mára minden ötödik szál cigarettát maguk sodornak meg a dohányosok.

A sodrós cigi térnyerése a dohánytermékek általános drágulása mellett annak köszönhető, hogy a zacskós dohány és a cigaretta közötti adókülönbözet folyamatosan emelkedik.

Hatalmas árbeli különbségek

Egy csomag átlagos cigi és 20 szál sodort ára közötti különbség a 2005-ös nem egészen 280-300 forintról 350-370 forintra emelkedett. Míg egy doboz Sopianae 580 forintba kerül, addig egy kb. negyven szál cigi előállítására alkalmas zacskó dohány 430 forintot kóstál.

A zacskós dohány terjedésére rásegített a válság is, amit jól mutat a zacskós dohány fogyasztását jellemző regionális különbség. Míg az ország keleti felében minden negyedik elszívott cigaretta kézzel sodort, addig Budapesten és Pest megyében csak minden huszadik cigi készül zacskós dohányból. A fogyasztók eleve elmozdultak a drágább cigaretták felől az olcsóbbak irányába, de a keleti országrészben már a csempészett fekete cigaretták forgalmát is elkezdte veszélyeztetni a sodrós dohány - derül ki az AC Nielsen Magyarország adataiból.

Míg a dobozos cigi tartalma legalább ellenőrzött, a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel a dobozokon, így a fogyasztó legalább tudja, hogy mit szív, addig a sodrós dohányt szívóknak fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe, ráadásul jellemzően nem használnak füstszűrőt, így a füst mindenféle szűrés nélkül kerül a tüdejükbe.

2005-ben egy doboz átlagos cigi (Sophianae) adótartalma 318 forint volt, az ugyanennyi cigi előállítására alkalmas sodrós dohányé pedig 108 forint volt. Már ez is jelentős különbség volt, de a cigaretták relatív olcsósága miatt ez még nem ösztönözte a zacskós dohány fogyasztását. Azóta ugyanennek a cigarettának az adótartalma 421 forintra nőtt, miközben a sodrósé 169 forintra változott. Nem javít a helyzeten a 2010-re tervezett jövedéki adó módosítás sem, mert bár az olló nem nyílik tovább a dohánytermékek általános drágulásával kombinált adóösztönzés fennmarad.

Legálisból az illegálisba

A dohányszektor egyébként az említett uniós szabályozástól függetlenül sem éli fénykorát, ami elsősorban az elmúlt időszak adóemeléseivel magyarázható - mondta korábban az [origo] kérdésére Patai András. Tavaly januárban és júliusban emelkedett a jövedéki adó mértéke, ráadásul a nyáron még az áfakulcs növelése is drágította a cigarettákat, ebből pedig egyenesen következett a fogyasztáscsökkenés. 2008-ban még 16 milliárd szál cigaretta fogyott el a magyar legális piacon, az 2009-re 15 és 15,5 milliárd szál közötti forgalomra számít a Szövetség, azaz mintegy 3-6 százalékos lehet a visszaesés.

 

 

Az utóbbi években a folyamatosan dráguló cigaretták miatt egyre többen fordultak az úgynevezett egyéb dohánytermékek, elsősorban a sodrott dohány fogyasztása felé. A jelentős növekedést mutató szegmens bővülése várhatóan lelassul a jövőben, ugyanis az uniós pénzügyminiszterek tanácsa novemberben elfogadott egy új jövedéki szabályozás koncepciót. Az új előírások átláthatóbbá, hosszabb távon tervezhetőbbé teszik a dohánytermékek jövedéki adóztatását és a sodrott dohány adóztatását közelítik a cigaretta adótartalmához - tette hozzá Patai.

Évente három eurós emelés, 800 forintos cigi

A tagállamok között jelentősek az eltérések a cigarettaárakban, a régebbi tagországokban jóval magasabbak az árak a keleti uniós országokban jellemzőnél, a harmonizálásra is épp azért volt szükség, mert az újabb tagországok, illetve egyedüli régi kivételként Görögország jóval alacsonyabb adókulcsot használnak, mint a régiek. A testület a fokozatosságra szavazott, Görögország és több új tagállam, köztük Magyarország is átmeneti haladékot kapott, így a kötelező szintet csak 2018. január 1-re kell elérnünk. Ezt azt jelenti, hogy 1000 szálra vetítve évente mintegy 3 euróval kell növelni az adószintet.

Az uniós pénzügyminiszterek döntése értelmében a következő tíz évben folyamatosan drágulni fog Magyarországon is a cigaretta. 2018-ban mai áron 800 forint körüli összeget kell majd fizetni egy csomagért.

A tervezet alapján az elkövetkező egy évtized dinamikus áremelkedéssel telik majd a dohánypiacon. A jelenlegi 64 eurós adószint 90 euróra emelése, illetve a százalékos adóarány emelkedése azt jelenti, hogy 2018-ra Magyarországon a leginkább keresett árkategóriájú cigarettamárkák (az uniós szaknyelvben ezek az ún. MPPC-márkák) várhatóan több mint 800 forintba kerülnek majd, szemben a mostani 550-580 forinttal (ebbe a kategóriába tartozik Magyarországon például a Sopianae alapmárkája). Ez azt jelenti, hogy legalább 40 százalékos lesz ennek az árufajtának az inflációja, és ebben még nincsenek benne azok az áremelkedések, amelyek az alapanyagok, a munkabérek, a termelői árszint és az egyéb adók emelkedéséből adódnak, illetve adódhatnak.

Károsabb füstszűrő nélkül

Norvégiában, Urugvayban és Új-Zélandon is végeztek kutatásokat arra vonatkozóan hogy melyik cigaretta a károsabb: a gyári vagy a kézzel sodort. Az eredmény mindegyik kutatás során az lett, hogy a füstszűrő nélküli dohányzás sokkal károsabb, mint a gyári, füstszűrővel ellátott társa, és ez még akkor is így van, ha összességében kevesebbet dohányzik a kézzel sodort preferáló fogyasztó.

A Dr. Murray Laugesen közegészségügyi szakértő felügyeletével készült kutatás során 48 dohányost vizsgáltak meg, akik közül 26-an saját maguk sodorták cigarettájukat, 22-en pedig hagyományos cigarettát szívtak, írja a vilagszinvonal.hu. A kutatók elsősorban a szénmonoxid mennyiségét és a cigaretta utáni vágyat vizsgálták. Az eredmények szerint a kézzel sodort cigarettát szívók 25 százalékkal több füstöt szívnak le, és hat másodperccel tovább szívják a cigarettát, mint a gyári dohánytermékeket fogyasztók.

Bár a kézzel sodort cigarettákban kevesebb a dohány, a dohányfüst bevitele sokkal jelentősebb azoknál, akik nem gyári cigarettát szívnak. "A saját maguk sodorta cigarettát szívók a kevesebb dohány miatt több füstöt szívnak le, ezért a kézzel sodort cigaretta mindenképp károsabb, mint a gyári" - nyilatkozta Dr. Laugesen.